Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
Nagykanizsa sport-története, írta dr. Mező Ferenc
érnek, már ott van Prickel Ferencnek, a Torna Egylet titkárának a távirata, amelyben kéri az ifjak letartóztatását. Ez meg is történik s a 800 főnyi közönség hasztalanul várja a vendégeket. Végül is egy sportszerető ügyvéd felelősséget vállal az ifjakért s így a mérkőzést mégis megtarthatják. 1) Ezen a botrányon kivül alig akad ez évről feljegyezni való, ha csak Varga Sándornak, az első nagykanizsai atlétának a szereplése nem. Varga kiváló eredményeket ér el még itthon a Torna Egylet színeiben a 100—200 méteres futásban, majd a budapesti Magyar Testgyakorlók Körébe lép, ahol szakszerű vezetés mellett még e nyáron 51.8 másodpercre futja a 400 métert és 61 másodpercre a 400 méteres gáttávot. Ezekkel az eredményeivel egyszerre az ország legkiválóbb középtávfutói közé emelkedik. Az országos bajnokságban is már a második helyen végez Wiesner Frigyes mögött. 2) Varga előtt már más földieink is értek el országoshírű eredményeket. így Bogenrieder Frigyes Bókay néven az 1906— 8-as évek egyik legjobb középsúlyú birkózója volt; a Magyar Athletikai Club tagjaként megnyerte Kassa város 1908. évi bajnokságát is. Bády ( Katzenbach) József mint vívó, országos névre tett szert, de jó nevet szerzett magának fővárosi versenyeken Vidos József és Gerhauser Sándor is. 1913-ban elköltözik az élők sorából Bognár Zsigmond, a kanizsai futbalsport egyik megteremtője. Mint a bécsi Kricketter FC tagja szerette meg a futbaljátékot és haláláig hű ismaradt hozzá. Emlékét kegyelettel őrzik egykorú sporttársai. * * * A következő nyár eleje már a háborús előkészületek jegyében telik el, majd a mozgósítás nálunk is halálát jelenti a sportnak. Városunk szine-virága hadbavonul, hogy hitet tegyen hazája, királya mellett. Dicsőséggel állják meg helyüket derék sportifjaink is, de közben egyre többnek gyászos elmúlásáról hoz hírt a tábori posta. Elesik a két kitűnő hátvéd : dr. Löké és Krausz József, a technika mestere, a vasutas Tóth Sándor, aztán Róna Feri, Kanz, Mair Pál, míg Róna Gyula és Szerb Ernő mint rokkantak kerülnek haza a harctérről. A vérzivataros háború alatt vajmi kevés nyoma van a sportnak. Az itthonlévo kisszámú fiatalságnak Prickel József a vezetője. Nagyritkán egy-egy mérkőzést is nyélbeütnek, de ennek jövedelmét mindannyiszor a Jóléti Iroda kapja meg. A fegyverek elhallgatását Európaszerte a sport reneszánsza követi. A győző félti, amit elragadott, a legyőzött fájlalja és visszaóhajtja, amit elragadtak tőle. A katonai gyakorlóterek csak a győztes országokban hangosak, a sporttelepek — ezt már senki sem tilthatja — mindenütt népesek. Az 1919-es év tavaszán már Nagykanizsán is együtt az ifjúság, de csak a Torna Zala 1913 jul. 8. 2) V. ö. dr. Mező cikkét : »Egy új sport-csillag«, Zala, 1913 jul. 19. Az NTE birkozógárdája — 330 —
