Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

1875-ben pedig leánypolgáriért akciózott a város. 1) 1876-ban a polgári fiúiskola a VI. osztály megnyitásával teljessé vált, de ekkor már Morgenbesser János volt az igazgató. 1877-ben elhatározták, hogy az accis-jövedelemből (fogyasztási adó) a »polgári tanoda« részére épületet emelnek. A megye 40.000 frt kölcsönt engedélye­zett. 2) 1878 szeptemberében az új épületet felavatták. Emeletén volt a polgári, földszintjén pedig elemi osztályok. A polgárista fiúk száma ekkor 120 volt. 1884-ben a képviselőtestület elhatározta, hogy bár költség­vetésének 43%-át tanügyi kiadások foglalják le, polgári leányiskolát létesít. A kultuszminiszter érdeklődésére felajánlotta ingyen a polgári fiúiskolával szem­közt lévő régi kórháztelket (ma a Casino épülete áll azon), 100.000 téglát és évente 60 köbméter fát. 3) A minisztérium keveselte a hozzájárulást, így 1885-ben még mindig csak özvegy vezekényi Horváth Lilla magán-leány nevelő je kapott engedélyt iskolanyitásra. Itt nyelveket, zenét, varrást, festést stb. is tanítottak és benn­lakók is voltak évi 300 frt ellenében. Csak 1891-ben jött létre a megegyezés a minisztériummal, mely szerint a város a kétosztályos felsőbb leány népiskolát polgári leányiskolává alakította át és ahhoz államsegélyt kapott. Mindkét iskolá­nak dr. Bartha Gyula volt ekkor az igazgatója. A millénium évében lebontották az iskolaházat és 25.000 frt költséggel újraépítet­ték, úgy hogy most már a polgári leányiskolát is elhelyezték abban. 1900 január­elsejével azután megtörtént a polgári iskolák államosítása. Az 1905. évvel megszűnt az akkori reformok értelmében a polgári fiúiskola V. és VI. osztálya. 1911-ben, amikor Waligurszky Antal vette át az iskolák igazgatását, megkez­dődött az osztályok párhuzamosítása. Waligurszky elnöke volt (ma is díszelnöke) az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület zalamegyei körének. A háború alatt a kórházzá vált iskolából szükség-helyiségekbe költözött a polgári iskola is. 1920­ban a leányiskola különvált, igazgatója 1926-ban történt 113-ugalombavonulásáig Szakonyi Géza volt. Waligurszky Antal a város impozáns ünneplése mellett, a kormányzói kitüntetésként kapott koronás bronzéremmel, 1924-ben ment nyuga­lomba. Utóda Németh Mihály, aki 1900 óta tanított Nagykanizsán, a világháború alatt a frontokon harcolt, a Polgári Iskolai Tanárok Zalamegyei Körének, a nagy­kanizsai ÉME-nek elnöke, keresztény és nemzeti irányú mozgalmak közszerep­lője. A polgári leányiskola új igazgatóját,Polonyi Györgyöt 1928 őszén helyezték Nagykanizsára. 1928 óta a fiúiskola a Zrínyi Miklós és a leányiskola a Zrínyi Ilona nevet vette fel és engedélyt nyert a növendékek magyaros formaruhájának viselésére. A polgári iskolák az épület emeletére szorultak, mert a föld­szintet elemi iskola foglalja el, a külön leánypolgári építését pedig még mindig nem sikerült terveken túl vinni. Mindkét iskola tanulólétszáma felül van már a 400-on és mindegyik 9—9 pár­huzamosított osztályra oszlik el. A polgári fiúiskolában a gróf Zrínyi Miklós Önképzőkör, a 75. Árpád cserkész-csapat, az Ifj. M 1875. 22. kgy- és 530. tanácsi jkv. 2) 1877. szept, kgv. 36. jkv. 3) 1884. dec. 30. és 1885. máre. 31. kgy. Németh Mihály Polonyi György — 281 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom