Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - a) a kath. egyház története, írta Barbarits Lajos

az 1693. évi matriculában. Ezután franciskánus bejegyzéssel sokáig nem talál­kozunk az anyakönyvekben. A franciskánusok matrikulájából itt lapok hiányza­nak, így abban csak 1709-ben fordul elő újra a »P. Bonaventura S. F. Praesidens« aláírás. A templomukból kiszorított franciskánusoktól a városi lakosság nem akart megválni. Gyűltek, szaporodtak a kegyes adományok a barátok felépítendő templomára. Szükség is volt erre nagyon, mert m testvérek ennek a városnak egé­szen búcsút mondtak volna, ha a legkegyelmesebb gróf úr, más néven Berge György vagy Kristóf, azon időben a helység kapitánya, vele született erényénél és szereteté­nél fogva azokat vissza nem tartotta volna és más, tágas és sokkal megfelelőbb hely­ről (az Uj- Kanizsa felől, a mocsarakon kívül) nem gondoskodott volna számukra, sőt kijelölte, ahol a jámbor híveknek alamizsnájából rezidenciát építhetnek maguk­nak.« 1) A letelepülésre alkalmas helyről tehát a várparancsnok nagylelkűsége, pénzről pedig a hívek szeretete és a barátok szorgalma gondoskodott, úgyhogy a kis boltíves rezidencia csakhamar felépült (ma a zárda-udvaron álló istálló) és felépült egy kis szentély is (Sanctuarium), amelyet Cristophorus Piscator jezsuita házfőnök szentelt fel 1696 szept. 1-én, amikor a ferencrendi gvárdián Schmoz Rafael volt. 2) »Cristophorus Georgius, a szent római birodalom grófja de Berge, Herrendorf és Cladau ura, a csász. és kir. felség lovasságának ezredese, Kanizsa várának kapitánya, a glogovai fejedelemség helytartója és rendes követe« alapító­levelében 3) a templom és kolostor építésére alkalmas, kerítéssel körülvett terü­letet 1696 febr. 25-én azzal a kikötéssel adta át a barátoknak, hogy 1. a templom és kolostor védőszentje szent József legyen, 2. szent József nyolcadában az alapító és övéinek szándékára ünnepélyes szentmisét énekeljenek, 3. ugyanígy paduai szent Antal és szent Borbála napján, 4. március 26-án, július 22-én és december 7-én minden évben az alapító és felesége, Langen Borbála meghalt családjaiknak leszármazottjaiért a főoltárnál gyászmisét mondjanak, 5. a család halottait a templom kriptájában temessék el. 1702-ben fordultak az idők Kanizsa felett. Királyi parancsra lerombolták a várat, benne a jezsuiták Szent Péter plébánia-templomát és a Boldogasszony­kápolnát is. Az utolsó jezsuiták : Papanek Márton, Scheinhengstell Imre és Körmendi Imre végleg el­hagyták a várost 4), a plébánia adminisztrálását (»és pedig mind két kanizsaita) Széchenyi Pál kalocsai érsek és veszprémi püspök megbízásából Szent­györgyi János »Kis Komári« plébános vette át. 5) A barátok templomának felépítésére ekkor szapo­rán megindult gyűjtés során 6) a kincstár járt elöl jó példával, amikor a Berge gróftól kapott telekhez hozzáadta a légrádi országút (ma Kazinczy-utca) mentén fekvő területet. Berge még 150 gerendát !) P. Szabó i. felj. és városi levéltár 7342/1899. sz. akta. 2) 1824. Can. Vis. 3) Eredetije a ferencrendi zárda levéltárában. 4) A ferencesek feljegyzései következetesen misszionáriusok­nak nevezik a jezsuitákat. 5) P. Vajda i. beadványa. 6) Halis i. m. Plébánia-templom 236 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom