Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a világháborúban, írta Barbarits Lajos

egyforma, vadonatúj ruhácskákat kapott. Húsvétkor 372 gyermek kapott esupa egyforma ruhát a jóléti irodától. Ezen a húsvéton megint a kanizsai kórházak 1200 sebesültje kapott egy-egy szeretetcsomagot. A harctérre ugyanekkor 5400 csomagot expediált az iroda a kanizsai ezredek harcosainak. 6. A Központi Jóléti Iroda hatodik osztálya volt a kórház-osztály. Ez a háború első évében már 21.000 koronát gyűjtött össze készpénzben és természetbeniekben a helybeli katonai kórházak részére. 7. Külön utcai üzlethelyiségben volt elhelyezve a nevsegítöosztály. A hadbavonultak hozzátartozóinak nagy része ugyanis nem igen tudott a pénzzel bánni, úgy hogy ezek itt pénz helyett természetbeni segélyekben részesültek. 8. Külön osztály bonyolította le a fémet, a hadseregnek akciót, minek eredménye egy év alatt 7750 koronára rúgott. 9. A gyermekvédelmi osztályon a hadbavonultak nyilvántartott gyermekeinek száma 1915 nyaráu 700 volt. 10. A hősök síremléke osztály a háború első évében 3056 koronát gyűjtött össze. 11. A vakkatonák osztálya 1915 nyarán pár hét alatt közel 1000 koronát gyűjtött. 12. A Vörös Félhold osztály alispáni rendeletre ugyancsak gyűjtést indított a török Vörös Félhold részére, de ecélra csupán 412 korona jött össze. 13. A rokkantak osztálya egy év alatt majd 2000 koronát küldött el az országos Auguszta-alapnak. 14. Az aranyat vasért osztály beolvasztási értékben 3130 korona értékű aranyért adott vasgyűrűket 1915 derekáig. 15. Külön helyisége volt a Fehér Szív osztálynak, ahol a város leányai készítettek különféle kézimunkákat s a belőlük befolyó jövedelmet a vak katonák és a Vörös Félhold részére fordították. Ugyancsak a Jóléti Iroda égisze alatt, Szamuelly Ottóné vezetésével működött a Fehér Kereszt Egyesület, amelynek hölgyei szintén a sebesültek gondozása körül fejtettek ki munkásságot. 16. A Központi Jóléti Iroda könyvelési osztálya Jászai Lajos vezetésével az egész hatalmas apparátus elszámolásait, nyilvántartásait vezette. HADIKÖLCSÖN, HADIADÓ 1914 novemberében megjött az első hadikölesön, utána a többiek. Nagykanizsa valamennyiből kivette a részét. A város maga járt mindig elől jópéldával. Hogy Nagykanizsa társadalma mennyire vette ki részét a hadikölesön jegyzésből, azt mutatják az alábbi adatok, melyekben a Kanizsára gravitáló vidék jegyzései is bennfoglaltatnak. A hiv. város A kanizsai pén/injegyzése tézeteknél jegyzett korona I. hadikölesön 1914. nov .. .. 200,000 4,021.000 11 1915. mái .. .. 300.000 6,613.000 III. » 1915. okt .. .. 200.000 12,258.500 IV. » 1916. máj .. .. 150.000 11.332.000 V. 1916. dec. .. .. .. .. .. 250.000 13,000.000 Összesen 1,000.000 47,224.500 A hadikölesön után jött a már sokkal kevésbbé szimpatikus hadiadó, mellyel a 20.000 koronát meghaladó évi jövedelműeket sújtották. Nagykanizsán 1915 — 218 —