Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

alapjait vetette meg a maga körében. A fűtőház összes alkalmazottainak száma 300 körül van, ezek közül 7 tisztviselő, 12 segédtiszt, 55 mozdonyvezető, 25 fűtő. 85 ipari munkás, 82 egyéb munkás. A fűtőház személyzete több jóléti egyesületet tart fenn. Az 1905-ben alakult Mozdonyvezetők Otthonának ügyvezető elnöke Kolovics Ferenc főmozdonvvezető. A Fülöp Jenő által 1907-ben alapított Fűtőházi Kézművesek Önsegélyző Egyleté-t hosszabb ideje Nagy Károly vezeti. A Nagykanizsai Vasutas Temetkezési Egyletet 1922-ben Heim György alapította, ma elnöke Rubint Károly fűtőházi főnök, alelnöke S lendrey Károly. Az osztály mérnökség élén Petrik Dezső mérnök-felügyelő áll, aki 1910 óta teljesít szolgálatot Nagykanizsán és 1919 óta vezeti az osztálymérnökséget. Városi kép­viselőtestületi tag, az ev. egyházközség felügyelője, elnöke a Vasutas Dalkörnek, elnöke a MOVE nagykanizsai szervezetének, alelnöke a Zrínyi Torna Egyletnek. Az össz-vasutasság 1925-ben betonépítményű, előadó- és társalgóteremmel kap­csolatos kuglizót létesített az állomásépület és a vasúti bérpaloták, az u. n, négy­házak szomszédságában. Az utóbbi években a pályaudvar területén két, szociális szempontból nagyjelentőségű munkás-tanya létesült : a fűtőházi munkásoké és 1927-ben a pályafentartási munkásoké. távírda-ellenőrség 7 tagú személyzettel Weisz Ödön főellenőr vezetése alatt működik. b) A repülés A vasút mellett a közlekedési technika másik ágának, a repülésnek is van némi múltja Nagykanizsán. A repülés gyermekkorában Nagykanizsának is megvolt a maga repülőgép­feltalálója. Faludi Ferenc, az itt játszott színtársulat tenoristája, nagy ozenve­déllyel vetette bele magát a repülőgép-fabrikálás mesterségébe. Addig fúrt-favagott, amíg 1906 júliusában a régi gimnázium tornatermében kiállított repülőgépének csudájára já~t az egész város. Faludi gépével a Katona-réten sikeres próbarepülést is végzett, csak épen hogy 1—2 méternél magasabbra nem tudott felemelkedni. 1907 augusztusában 7 méter magasságban 60 métert repült Siófokon, ahol talá)­mányát bemutatta, sőt már utassal is kísérletezett. A gépmadár, aminek a gya­korlótéren egy kezdetleges sátor volt a hangárja, a zivataros nyári hónapokban egyszer teljesen tönkreázott. Ekkor a »Zala«, munkatársainak 30 koronás adományá­val gyűjtést indított, hogy Faludi új gépet építhessen. A gyűjtés első napja — nem hiába volt a gyüjtőbizottság elnöke maga a polgármester — 230 korona ered­ménnyel zárult és egész Kanizsa leste az új gép épülésének minden mozzanatát. 1910 szeptemberében végre elkészült az új repülőgép, de Faludi nem hallatott többet magáról. 1911 szeptemberében Lányi Antal honvédhadnagy, aki Blériot typ. XI. gépé­vel egy hónappal előbb elsőnek repülte át a Balatont, dunántúli bemutató turné­ját Nagykanizsán kezdte meg. A gép mása volt annak, mint amivel Blériot ekkor ­tájt az egész világ szenzációjára, a La Manche-csatornát átrepülte. Lányit balsorsa hozta Nagykanizsára. Sohasem zuhant még, de itt a Katona réten motorpróba. — 202 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom