Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
A háború után az Önkéntes Tűzoltó Testület újra munkába állott. Négy hősi halottja vole a nagykanizsai tűzoltóságnak : Rátkai Lajos, Vadász József, Pető István és Kesztheh Sándor. Az őrtanya tanácstermében kis emlékszobor hirdeti az élő bajtársak kegyeletét a nagy világégésben életükkel adózott tűzoltók iránt. 1919 januárjában 99 működő és 100 pártoló tag van ismét a szervezetben. A működő tagok : 71 iparos, 15 földmíves, 6 hivatalnok, 2 tanító, 1 gyáros, 1 orvos, 1 ügyvéd, 1 kereskedő, 1 építőmester. 1920-ban a város magára vállalta a tűzoltószerek és eszközök beszerzésének, pótlásának és karbantartásának költségeit. 1921-ben fennállásának ötvenéves évfordulóját ünnepelte a nagykanizsai tűzoltóság. Ez alatt a fél évszázad alatt 393 tűzesetben vonultak ki. Az ötven esztendő alatt 14 bajtárs dőlt k ; az élők sorából. Tűzoltásoknál és gyakorlatoknál kisebb sérüléseken kívül komoly b«leset soha egy tűzoltót -em ért. A jubileum esztendejében Knortzer főparancsnoknak Székely Nándor városi mérnök, alparancsnok és Fenyvesi Sándor hivatásos segédtiszt voltak a jobbkezei, míg a mentőosztálynak dr. Ollop Mór a parancsnoka és dr. Szigethy Károly az orvosa. 1922 januárjával az eddig ideiglenes hivatásos tűzoltók a város végleges státusába mentek át. 1925-ben 50 önkéntes és 15 hivatásos tűzoltó őrködött Nagykanizsa tűzbiztonsága felett. Ebben az esztendőben az Önkéntes Tűzoltó Testület dr. Sabján Gyula polgármesterre ruházta az elnöki tisztséget, aki hamarosan az őrtanya és szertár kibővítésével honorálta a beléje helyezett bizalmat. Knortzer György, aki úgyszólván megteremtője a nagykanizsai tűzoltóintézménynek s aki ezt országosan ismert szaktudásával és agilitásával az anyagi lehetőségek ezer gátján keresztül is állandóan fejlesztette, —- 1927-ben, korára való hivatkozással lemond dt a főparancsnokságról. A tűzoltóság mai szervezetében 14 hivatásos tűzoltóból és az Önkéntes Tűzcltó Testűlet 36 működő és 200 pártoló tagjából áll. A gyári tűzohóságok, amiket még Knortzer főparancsnok szervezett, ugyancsak elismerésreméltó buzgósággal kapcsolódnak bele a város tűzbiztonságának megakadályozásába. A Pátria-pótkávégyárnak 13, a Sörgyárnak 7, a Weiser-gépgyárnak 6 főből álló gyári tűzoltósága van, a többi gyárak tűzoltócsapatai most vannak szervezés alatt. Az Önkéntes Tűzoltó Testület tisztikara a következő : Elnök : Knortzer György kormánytanácsos, a Zalamegvei Gazdasági Takarékpénztár vezérigazgatója, a Zalavármegyei Tűzoltó Szövetség tiszteletbeli elnöke. Titkár : Ország József, terménykereskedő. Pénztárnok : Poredus Antal, iparostanonciskolai igazgató. Orvos : dr. Szigethy Károly. A tűzoltóság főparancsnoka : dr. Prack István városi közigazgatási tanácsos, aki teljes szakképzettséggel vette át 1927-ben, a nap-nap után egymást érő téli bolti tüzek esztendejében, a felelősségteljes tisztséget. Az alparancsnok : S^épudvary László kiskanizsai tanító, szakaszparancsnok : ifj. Knortzer György banktisztviselő. Mentők — 194 —
