Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

ban szabad volt deszkatetőt alkalmazni. Engedély nélkül építkezést megkezdeni tilos volt. Helyre kellett hozni egyes mtczáknaJc kertöllésekkel (kerítésekkel) tett elszór éttatásaih • Minden utcabéli tűzvizsgáló esküdtnek szoros kötelességévé tették, hogy m szűk és veszedelmes konyhákat nyomban elrontattassa«. Minthogy a házak tömeges leégését a zsúfolt építkezések okozták, elrendelték, hogy a jövőben egy udvarban egy háznál többet építeni nem szabad.

1) A dohányzás még a század közepén is tilos volt a kanizsai utcákon.

2) A 48-as idők újjáalakulása nyomán a konyhavizsgáló esküdtek helyét a »tűzbátorsági felügyelök« foglalták el, kiket a vagyonosabb polgárok közül neveztek ki, számítva arra, hogy maguknak is lévén mit félteniük, gondosabban fognak hivatalukban eljárni, ami abból állott, hogy minden házat időnként tűzbiztonsági szempontból felül kellett vizsgálniuk.

3) Ugyanekkor azonban a tüzoltószertár egy négykerekű nyomós fecskendőből állott, amit nagynehezen kicipeltek, ha félreverték a haragokat s ha későbben megérkeztek a rozoga lajtok és volt már víz is, akkor meg boldog-boldogtalan dirigálta az oltási munkálatokat, miközben az ekkor még igen nagy részben szalmatetős házak, tucatjával estek a tűz áldozatául. Mindezek rendezése végett a városi tanács 1867-ben megbízta a rendőrkapitányságot, hogy alakítson tűzoltóegyletet. Egyszersmind az utcák részére kiosztott és idők folytán elveszelődött tűzoltási rekvizitumok pótlására »vízeskosarakah és szerszámokat osztottak ki, ezúttal már azoknak számadási felelőssége mellett, akiknek ezeket gondjaikra bízták.

4) 1869-ben a Torna Egylet is bekapcsolódott a tűzoltóegylet alakításának terveibe

5) és azokat valóra is váltotta. 1871 október 29-én megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egylet és már szertárhelyisége is van egy, a város tulajdonát képező raktárépületben.

6) 54 pártoló- és 81 működőtaggal kezdte meg a Tűzoltó Egylet működését Walbach Mór elnök, a Torna Egylet elnökének vezetésével. Főparancsnok volt Hencz Antal építőmester, alparancsnok Stelzel Frigyes, mászóosztály-parancsnok Altmann Mihály, I. és II. szívóosztályparancsnok Wolheim Félix és Kv.ru János, szertárnok Lublitz Zsigmond, segédtiszt Knausz Boldizsár. A tűzoltótestület tehát megvolt, lelkesedésben sem volt hiány, csak pénz és szakszerű kiképzés hiányzott. Az utóbbit Stirling János pécsi tűzoltóparancsnok végezte, miért is a testület tiszteletbeli tagjává választotta és ezüst serleggel ajándékozta meg. A kezdetleges örtanya a Báthory-utcában volt. Walbach Mór itt töltötte minden idejét. Odaadó példája lelkesedést öntött a tisztikarba és a város közönségébe is, amely szívesen sietett a tűzoltóintézmény támogatására és kifejlesztésére. Az egylet anyagi fellendítésére ünnepélyeket rendeztek, majd 1874-től a város évi 1000 forint szubvenciót szavazott meg a tűzoltóság részére. Amint az anyagiak meg!) 1840. 1001. jkv. 2) 1842. 350. jkv. 3) 1854. 1694. jkv. 4) 1867. 98/248. tanácsi jkv. 5) 1869. aug. 10. 63. kgy. jkv. «) 1871. közösügyi 390. jkv. — 190 — Tűzoltó-őrtanva