Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos

csak úgy tudta teljes mellőztetését megakadályozni, hogy az összes kanizsai törvényhatósági bizottsági tagok felmentek a megyegyűlésre. 1) 1865-ben, majd 1869-ben a Zalavármegyében felállítandó telekkönyvi hivatalért folyamodott a város, az igazságügyminisztérium azonban elutasította a kani­zsaiak kérését. 2) % ífc * 1871-ben végre megtörtént a közigazgatás és igazságszolgáltatás teljes elkülö­nítése és Nagykanizsa, Zalaegerszeggel együtt, 1872-ben önálló törvénykezési ke­rület lett. A törvényszék elhelyezésére hirtelenében nem volt más lehetőség, mint hogy beszorították azt a sóház (mai u. n. régiposta) emeletére. 1875-ben a sóház nagy udvarán felépítették a fogház hatalmas épületét, amit a sóházudvar­tól bástyával elkülönítettek. A bástyáii lévő kis ajtót 1880-ban falazták be, amikor a törvényszék átköltözött mai helyére, a Zöldfa-vendéglő és szálloda megfelelőleg átalakított épületébe. Ez a magyarázata annak, hogy a törvényszék épülete és a fogház, ma meglehetős távolesnek egymástól. A nagykanizsai törvényszék első elnöke és megszervezője, a város addig volt bírája, W lassies Antal volt. Wlassics Antal jogi tanulmányait a győri jogakadémián végezte. A szabadság­harc alatt Csány László mellett kormánybiztos volt, majd amikor Csány a fel­dunai hadsereghez került, Wlassics Antal mint a nemzetőrség kapitánya teljesített szolgálatot Nagykanizsán. Az abszolutizmus idején visszavonult Nagykanizsára és szőllejének művelésébe ölte minden ambícióját. Utóbb a város polgárságának kérésébe mégis elvállalta a polgármesterséget, majd amikor kiderült, hogy hiszen Nagykanizsát nem isménk el rendezett tanácsú városnak, a városbíróságot. Mint a város feje, különösen az iskola-ügyekben fejtett ki igen eredményes munkássá­got, úgy hogy báró Eötvös József tanfelügyelőséggel is megkínálta, amit azonban nem fogadott el. Igen jó barátságot tartott fenn Deák Ferenccel, akinek interven­ciójára sikerült a nagykanizsai törvényszék szervezésekor a sok jelölt közül a törvényszéki elnöki állást elnyernie. 3) Nagy jogi tudású, széles látókörű krimi­nalista volt, akinél nagyobbb szeretettel és odaadással kevés ember töltötte be az általa megalapozott elnöki széket. Nagykanizsa első törvényszéki elnökének egyetlen fia, báró Wlassics Gyula, a későbbi kultuszminiszter (felesége Gsengery Antal, Nagykanizsa volt ország­gyűlési képviselőjének leánya), aki ma a felsőháznak és a közigazgatási bíróság­nak elnöki méltóságait tölti be s akit édesatyja sírdombja egy lelki kapoccsal mindmáig Nagykanizsához fűz. Báró Wlassics Gyula 1852-ben Zalaegerszegen született, de kétéves korától, a négyosztályú gimnázium elvégzéséig, Nagykanizsán, a szülői házban nevelkedett. Jogot Bécsben és Budapesten tanult s annak elvégzése után Nagykanizsán Tóth Lajos ügyvédi irodájában dolgozott rövid ideig, majd édesatyja keze alatt jo 6­gyakornokoskodott a kanizsai törvényszéken, honnét a budapesti táblához kerüli, majd Perczel Béla igazságügvminiszter a minisztériumba osztotta be, ahol a fő­ügyész-helyettesi rangig emelkedett. 1891-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. M 1871. 31. jkv. 2) I860. 262. jkv. és 1869. II. 16. és VIII. 10. kgy. 3) Br. Wlassics Gyula : »Emlékezés atyámról«. (Pesti Hirlap 1927. IV. 17.) 169 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom