Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
csak úgy tudta teljes mellőztetését megakadályozni, hogy az összes kanizsai törvényhatósági bizottsági tagok felmentek a megyegyűlésre. 1) 1865-ben, majd 1869-ben a Zalavármegyében felállítandó telekkönyvi hivatalért folyamodott a város, az igazságügyminisztérium azonban elutasította a kanizsaiak kérését. 2) % ífc * 1871-ben végre megtörtént a közigazgatás és igazságszolgáltatás teljes elkülönítése és Nagykanizsa, Zalaegerszeggel együtt, 1872-ben önálló törvénykezési kerület lett. A törvényszék elhelyezésére hirtelenében nem volt más lehetőség, mint hogy beszorították azt a sóház (mai u. n. régiposta) emeletére. 1875-ben a sóház nagy udvarán felépítették a fogház hatalmas épületét, amit a sóházudvartól bástyával elkülönítettek. A bástyáii lévő kis ajtót 1880-ban falazták be, amikor a törvényszék átköltözött mai helyére, a Zöldfa-vendéglő és szálloda megfelelőleg átalakított épületébe. Ez a magyarázata annak, hogy a törvényszék épülete és a fogház, ma meglehetős távolesnek egymástól. A nagykanizsai törvényszék első elnöke és megszervezője, a város addig volt bírája, W lassies Antal volt. Wlassics Antal jogi tanulmányait a győri jogakadémián végezte. A szabadságharc alatt Csány László mellett kormánybiztos volt, majd amikor Csány a feldunai hadsereghez került, Wlassics Antal mint a nemzetőrség kapitánya teljesített szolgálatot Nagykanizsán. Az abszolutizmus idején visszavonult Nagykanizsára és szőllejének művelésébe ölte minden ambícióját. Utóbb a város polgárságának kérésébe mégis elvállalta a polgármesterséget, majd amikor kiderült, hogy hiszen Nagykanizsát nem isménk el rendezett tanácsú városnak, a városbíróságot. Mint a város feje, különösen az iskola-ügyekben fejtett ki igen eredményes munkásságot, úgy hogy báró Eötvös József tanfelügyelőséggel is megkínálta, amit azonban nem fogadott el. Igen jó barátságot tartott fenn Deák Ferenccel, akinek intervenciójára sikerült a nagykanizsai törvényszék szervezésekor a sok jelölt közül a törvényszéki elnöki állást elnyernie. 3) Nagy jogi tudású, széles látókörű kriminalista volt, akinél nagyobbb szeretettel és odaadással kevés ember töltötte be az általa megalapozott elnöki széket. Nagykanizsa első törvényszéki elnökének egyetlen fia, báró Wlassics Gyula, a későbbi kultuszminiszter (felesége Gsengery Antal, Nagykanizsa volt országgyűlési képviselőjének leánya), aki ma a felsőháznak és a közigazgatási bíróságnak elnöki méltóságait tölti be s akit édesatyja sírdombja egy lelki kapoccsal mindmáig Nagykanizsához fűz. Báró Wlassics Gyula 1852-ben Zalaegerszegen született, de kétéves korától, a négyosztályú gimnázium elvégzéséig, Nagykanizsán, a szülői házban nevelkedett. Jogot Bécsben és Budapesten tanult s annak elvégzése után Nagykanizsán Tóth Lajos ügyvédi irodájában dolgozott rövid ideig, majd édesatyja keze alatt jo 6gyakornokoskodott a kanizsai törvényszéken, honnét a budapesti táblához kerüli, majd Perczel Béla igazságügvminiszter a minisztériumba osztotta be, ahol a főügyész-helyettesi rangig emelkedett. 1891-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. M 1871. 31. jkv. 2) I860. 262. jkv. és 1869. II. 16. és VIII. 10. kgy. 3) Br. Wlassics Gyula : »Emlékezés atyámról«. (Pesti Hirlap 1927. IV. 17.) 169 —
