Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Nagykanizsa a politikában, írta Barbarits Lajos

iskola, Gstettner Regina kézimunkái, elismerő okleveleket kaptak. Egy 29 vagonból álló, két mozdonyos, fellobogózott, felvirágozott különvonat a polgármester vezetésével mintegy 800 kanizsait vitt fel az ezredévi kiállításra Budapestre. A Nagykanizsai Tor71a Egylet 30 tagja ekkor készült egyenruhában ment fel a fővárosban lezajlott millenáris versenyekre. 1898-ban Erzsébet királyné halála ejtette gyászba a kanizsaiakat is. Mozgalom indult meg, hogy szobrot állítsanak a városban a magyarok legendás királynéjának, de a szobor — akárcsak Kossuth Lajos szobra — terveknél tovább sohasem jutott. Ehelyett a városháza dísztermébe, I. Ferenc József képe mellé megfestette a város Erzsébet királyné életnagyságú képét. Érdekes alakja volt ezeknek az időknek Tuboly Viktor ügyvéd, a régi jó táblabíró-időknek egy ittmaradt sarja. Előkelő nemes családból származott s mint ilyen, korán került bele a megyei életbe, főszolgabíró lett, majd az ügyvédi pályán rekedt meg. Mindene a politika volt, a verselés, a közélet porondja. Néhányszor képviselőválasztásokon is fellépett balpárti és függetlenségi programmal, de eredménytelenül. Ötletes poéta volt, minden bankett és ünnepély alkalmi költője, aki egész Zalában híres volt arról, hogy pohárköszöntőit mindig versben mondta él. Néhány verseskötete nyomtatásban is megjelent a helyi könyvpiacon. 1902-ben bekövetkezett halálával a nagykanizsai közélet egyik legjellegzetesebb alakját veszítette el. Amikor 1901-ben ismét választásra került a sor, a nagykanizsai választókerületnek már 4459 szavazója volt, ebből maga Nagykanizsa 1677 voksot reprezentált. Az eddig erősen néppárti érzelmű kiskanizsaiak Holló Lajos Ugron-párti jelöltnek ajánlották fel a város mandátumát, míg a szabadelvű párt Koller István alsóraj ki földbirtokost léptette fel. Fellépett Kossuth-párti programmal dr. Hajdú Gyula ügyvéd is, aki kiváló szónok lévén, már egészen fiatalon élénk részt vett a városi közéletben és a politikai közvélemény alakításában. A választási küzdelem eredményeképen gróf Zichy Aladár néppárti programmal megmaradt továbbra is yagykanizsa mandátumában. A XX. század első éveivel egyre erősbödő Kossuth-kultusz eredményezte, hogy Nagykanizsa város közönsége 1902-ben fényes ünnepségekkel, kivilágítással, fáklyásmenettel, iskolai, egyesületi ünnepségekkel ülte meg Kossuth Lajos születésének centennáriumát, a város rendkívüli közgyűlése pedig ekkor határozta el a közgyűlési terem részére Kossuth Lajos képének megfestését. (A Széchenyi-kép megfestetését 1904 decemberében, Deák Ferencét 1903-ban, születésének századik évfordulóján, határozta el a képviselőtestület.) îf; ïfî 1905-ben, báró Fejér vár y Géza táborszernagy darabont-kormánya idején, politikai darázsfészek volt az ország, benne Zala és Nagykanizsa is. A szövetkezett ellenzék Zala vármegyében is megszervezte az országos ellenállást, a vármegye megtagadta Tuboly Viktor — 148 —