Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
Nagykanizsa város fejlődése, írta Barbarits Lajos
A 48-as kaszárnya átvétele napján, 1890 április 20-án, a tűzoltózenekar kíséretével 500 baka vonult be oda, kiket a város ezen a napon bőkezűen megvendégelt. Mire 1892-ben minisztériumi bizottság átvette a 20-as honvédek laktanyáját is, addigra a város 25.000 forint költséggel kiköveztette a kaszárnyákhoz vezető Koronaherceg (ma Rozgonyi-) és Sugár-útat is. * * * A város rohamos fejlődésének ezekben a napjaiban a magánépítkezés is nekilendült. 1886 tavaszától 1890 teléig 3 kétemeletes, 8 egyemeletes és 125 földszintes ház épült Nagykanizsán és 56 házat nagyobbítottak meg. 1884 januárjában a képviselőtestület meghozta a lakbér-szabályrendeletei. Nagykanizsa törvényhatósági aspirációi szükségessé tették középületek céljaira ingatlanoknak minél nagyobb számban való megszerzését. Az egymásután megnyitott utcák is sok házat és telket tettek köztulajdonná az örökös egyezkedési és kisajátítási eljárások során, melyek ekkoriban a közigazgatásnak a legtöbb munkát adták. 1889-ben vette meg a város a Piac-tér és a Zárda-utca sarkán álló megyei házat. Ezt valamikor a vármegye egy Ferdinándi nevű mészárostól vette katonai célokra, tiszteket szállásoltak el benne, majd katonai kórház volt, míg 1852-ben főszolgabírósági lakká lépett elő (ma az Anya- és Csecsemővédő Intézet Otthona). 1) A mé rföldlépő csizmákkal előretörő Nagykanizsa, fejlődése közben egymásután nőtte ki nagynehezen megszerzett intézményeit, középületeit. A 90-es években máitól dozni-foldozni kellett mindenfelé. Kicsi lett a városháza, a kórház 84 ágyán mégegyszerannyi beteget ápoltak, 2) hiányos volt a vágóhíd, a létszámemelés miatt kevés a laktanyák férőhelye és raktárai, szűkek az iskolák és így tovább. Ugyanekkor az adósságok is mérföldlépő csizmákkal halmozták a terheket a város háztartására. 1891 novemberében a Magyar Földhitel Intézetnél, Osztrák-Magyar Banknál és a Nagykanizsai Takarékpénztárnál lévő 420.000 forint bekebelezett adóssága és 583.460 forint személyeshitelű kölcsöne konvertálásán töri a fejét a város vezetősége. Mindez nem akadályozta meg a várost abban, hogy 1896-ban ne foglalja határozatokba a gimnázium kibővítését, külön polgári fiú- és leányiskola építését, árvaház, sétakert, múzeum és könyvtár létesítését. 1897-ben újabb 400.000 forint építési kölcsönt vett fel Nagykanizsa meglévő épületei bővítésére. így ki kellett bővíteni 4256 forint költséggel a városházát. A Kazinczy-utcai iskolaházat emeletre kellett húzni, hogy abban helyet találjon a polgári leányiskola. Az Eötvös-téri ódon épület a gimnázium növendékeit már nem tudta befogaelni. Ezért új gimnázium építéséről tárgyaltak. Minthogy azonban a honvéelség létszámát is emelték, Nagykanizsán a tárgyalások olyan irányban indultak meg, hogy inkább egy hatalmas kaszárnyát épít a város, a Sugár-úti laktanyában pedig kellő átalakítás után elhelyezi a gimnáziumot. Az államépítészeti hivatallal a Kiskanizsa-Nagykanizsa közötti kanyargós állami út áthelyezéséről és egyenesvonalban való megépítéséről is folytak a tárgyalások, amihez a kivitelkor Nagy2) 593/1853. sz. középület-összeírás a városi levéltárban. 2) 1885-ben 469 beteget vettek fel a kórházba, 1894-ben már 1123-at. A kórház bevétele a napi 75 krajcáros ápolási díjakból évi 18.000 frt körül mozeott. — 128 —