Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Már <> könyv czime is eléggé jelzi, liogy feladatom csak ii/t előadni : mi szerepe volt Zalavármegyének a szabadságharczban? Hogy azonban megérthessük a dolgokat, szükségesnek vélem néhány szóval vázolni: mi indította a magyar nemzetet fegyvert ragadni ? Az 1848-ik év korszakalkotó nemzetünk életében. A kiváltság« is osztály önként lemondva régi jogairól, meghozta ama törvényeket. melyek a jobbágyságot felszabadították s egyenlő jogúvá tették őket az úrral, a nemessel. A nemzetnek azonban még több kívánsága is volt. melyeket 12 pontba foglalva, Y. Ferdinánd elé terjeszteni óhajtott. A szelidlelkü fejedelem is belátta, hogy a régi állapotok tarthatatlanok, szentesitette tehát a törvényeket. Ámde a kamaiilla, a fejedelem tanácsosai nem akarták a magyar nemzetet szabadnak látni, megerösödöttnek tudni, söt nu ist vélték elérkezettnek az időt arra. midőn régi tervöket megvalósíthatják : beolvasztani Magyarországot az osztrák ta.r1 "Hiányokba, megsemmisíteni ezer éves alkotmányunkat, vagyis eltörölni bennünket a föld színéről. A fejedelmet is kényszeritett ék erre, de ö ezt nem tehette, kötötte esküje, és nem is akarta tenni. A kamaiilla irhát, hogy tervét megvalósíthassa mégis, más módhoz és eszközhöz nyúlt : ellenünk lázitá az eddig velünk békében élő s <i magyar korona joghatósága alá tartozó nemzetiségeket : horvátokat, szerbeket, oláhokat, tótokat, akik engedve a félrevezetésnek, a bujtogatásuak, fegyverrel támadták meg a magyart, azt hirdetvén, hogy a magyarok ugy csikarták ki az újonnan hozott törvényeket, s hog}

T mi pártot ütöttünk az uralkodóház és a fejedelem ellen. A kamarilla elérte ezélját. Csak is azt akarta, hogy a 2