Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Szeptemberi napok

76 a hid karfajára tekert s kátránynyal vastagon bekent szalma kötelek meggyujttattak ; ilyen gyújtás történt mind a két karfán öt-hat helyen, minek folytán a tüz mindkét karfa hosszában egyszerre fellobbant. A nyugati szél által élesztett tüz csakúgy falta a száraz hidpaliókat s gerendákat: a füst sürü göinolyokban széditö magasságig felhajtatott a légbe, annyira, hogy az Csáktornyára s a legtáv olabb esö vidékekre is ellátszott, s igy Jellasich se­rege is tudomást vehetett arról, hogy Mura-Szerdahelynél el­vágatott utja Magyarországba. Egész éjjel égett a hid, a legvastagabb .hídgerendák félig elégve recsegve s roppogva hulltak a Murába, melynek vizéből rémületesen hangzott a hidfákon még égő kátránynak sistergése. A liidlábak is egészen a viz színéig elégtek s következő nap reggelén a délczeg szép Mura hidból nem látszott egyéb, mint a lábaiból fcnmaradt s a víz színe fölött álló azon kormos rész, a mely a Mura hullámai folytán már el nem éghetett. Igy pusztult el ezen gyönyörű s drá ga hid, ezen tett pár napra ugyan távol tartotta az ellenséget Alsó-Lendvától, de meg nem védte, mert Alsó-Lendva keresztutban lévén, az ellenség minden oldalról könnyen hozzáférhetett . . . A mi nemzetőreink és huszárok a hídnak felgyújtása után velem együtt elhagyták ama vidéket és Szentgyörgyvárig ma­síroztunk, a hol a nemzetörök fegyvereiket lerakták s haza bocsájtattak." E nemzetőrségnek további útját, sorsát közvetlenséggel és naplószerűen szintén megírta E. Dervarics Kálmán az „Alsó­lendvai Híradó" 1890. évi 30-ik számában. Beveszem könyvembe szórói-szóra, mert érdekes s mert igy tovább is megmarad a múló idők folyamán. „Ezen mozgó nemzetőrség zászlóalja Mura-Szerdahelynek átellenében a Mura balpartján táborozott akkor s amint aMura hídja felgyújtatott, a mozgó nemzetőrség, melyben-én is mint főhadnagy működtem aN.-Kanizsáról vett parancs folytán szintén visszavonult. Az első falu melybe értünk : Petesháza volt, közel a Murá­hoz, ezen faluban volt szállásolva a Miklós és Sándor-huszár­ezred egy-egy százada, ezek itt hozzánk csatlakoztak vissza­vonulásunk fedezetéül. Ekkor még nem tudtuk, hogy lioll állapodunk meg s nem-e az ellenségre visznek minket, hja ! ilyen a mozgósítás ! az em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom