Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Szeptemberi napok

— harmadik szerint Szentilonát foglalta el főhadiszállásul. S amint ezt Muraszerdahelynél a nemzetörök meghallották, a murai hidat fölégették, de a kompokat otthagyva, a nemzet­őrség visszavonult: Horváth Mihály történetírónk szerint pedig: Jellasich szeptember 10-én végre kiadta a rendeletet, hogy seregei másnap reggel a Dráván átkelvén, Magyarországba induljanak. Varasdnál a Dráván 20 ezernyi, jobbára jól fölfegyverzett sereg ment át Muraközbe. Ugyanaz napon (t. i. szeptember 11-én Légraanál és Perlaknál más osztátyai törtek át a Dráván, részünkről sehol nem találván ellenállásra." — — Zrínyi Károly „Csáktornya monograíiája" czimü munkájá­ban a következőleg irja le a horvátok betörését: „A horvátok 1848-ban szeptember 10. és 11-ike közti éjjel lépték át Grammont ezredes vezetése alatt Varasdnál a Drávát s szálltak táborba Puscsinánál (Pusztafa). Maga Jellasich — környezve vörös köpönyeges szerezsánjai által, kik testörségét képezték — szeptember 11-én reggel Légrádnál kel át a Dráván s a Muraközön végig vonulva, Csáktornyán találkozik első hadával. Tgyancsak erre veszi útját Róth és Philipovics vezér­lete alatt tartalékserege is, mely mint Jellasich hadteste 10.000 szlavóniai határőrből állott. Számra nézve Jellasich kétségtelenül jelentékeny haderő felett rendelkezett. De ez csak papiroson festett ig}\ A való­ságban egész, serege — 3—4 ezer igazi katona kivételével — nem ért egy töltésnyi puskaport. Gyülevész, martalócz nép ; kellő felszerelés, katonai fegyelem, sőt vitézség nélkül. Vannak még városunkban (Csáktornyán) polgárok, kik még emlékeznek erre a szerezsánok, népfelkelők, kaszások tarka-barka egyvelegéből állott csőcselék seregre. Szemeik előtt látják még a Csáktornyán toborozott magas erőteljes sze­rezsáuokat vörös köpenyeikkel és sapkáikkal ; aranyozott ke«^­kenycsövü, hosszú puskáikkal ; egy pár pisztollyal és handzsár­ral övükben -- durva, elvadult arczukon a rablás ás gyilkolás vádját visszatükröztetve. De visszaidézik emiékezetökbe a top­rongyos népfelkelőket és kaszásokat is, ezt a rongyos, mezít­lábas, furcsa népséget, melynek egyrésze fegyvertelenül, vagy rozsdás puskával követte a ..nagy" bánt. Amennyi csavargó, dologkerülője, útonálló banditája csak volt a határőrvidéknek, az mind a bán seregéhez csatlakozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom