Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
Szeptemberi napok
61 Ez intézkedést is megelőzőleg, a zalalövői járásbeli összes nemzetőrök szeptember 8-ra Alsólendvára rendeltettek tisztválasztásra. Tudni kell itt azt, hogy az előbb kimozdított lövői járási nemzetőrök augusztus l-ig tettek szolgálatot a Mura mentén. Szolgálatuk ideje akkor lejárván, haza mentek. Tisztjeik nagyobb része, főkép az egyik századból, részint átlépett a honvédséghez, részint más vidékre távozott, s ezek helyett másokat kellett választani. Horváth A'ilmos 2-od alispán és Gyika Jenő nemzetöri őrnagy jelenlétében ez mégis történt, minélfogva tehát a zalamegyei mozgó nemzetőrség Xl-ik századához megválasztattak : kapitáuynyá Bertalan József, főhadnagy lett E. Dervarics Kálmán, I. alhadnagy Barbaries István, II. alhadnagy Tieft' János, I. őrmester Vörös János, II. őrmester Márton János. A megválasztott tisztek letették az esküt: aztán az itt volt századok sorba álltak, és Horváth Vilmos lelkesítő beszédet intézett hozzájuk, s aztán Letenyére utazott. A XI. század pedig délután elindult és szeptember 9-én már Alsó- és FelsőLakos és Gyertyámos községben elszállásoltatott, Másnap — szeptember 10-én — reggel 4 órakor pedig az egész század teljes felszereléssel a muraszerdahelyi hídhoz indult őrködésre. Szeptember 10-én délelőtt már a Lendva felé menekülő s Varasdról és Muraközből jövő utasok beszélték s biztosan állították, hogy Jellasich másnap reggel Varasdnál a Dráván át be fog törni Muraközbe, illetve Magyarországba. 1) Es csakugyan ! Mert alig végezte be a megyei bizottmány ülését szept. 10-én, s a szolgabirák még meg sem kapták jószerével az utasításokat, már szeptember 10. és 11. közti éjjel jött Csillagh ^ alispánhoz Csánytól a sürgöny, melyben a megyének tudtára adja, hogy a horvátok betörtek hazánkba. Közlöm a levelet egész terjedelmében, akkor Íródott melegében és Csány irta, tehát közvetlen és érdekesebb, mint ha nagyjából magam mondanám el a tartalmát. Szövege ez! „A pártütő horvátok a begyakorlott meg3'ei nemzetöröknek ujonczokkali felváltását belesve, amint a felváltás megtörtént, a határokon átrontva, mint ellenség a magyar hazát megtámadták; s hogy a rendes katonasággal a most kint levő gyakorlatlan nemzetőrség az ellenségnek hosszabb ideigi fel') Zalavárm. emlékkönyv, 216. 1,
