Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)
1848. márczius 15-től julius végéig
46 A legnagyobb kavarodás, vonulás julius elején (1-től 7-ig) történt. Krdekes ez érdemben Csány Lászlónak julius 6-án Kanizsán kelt s a tapolczai főbíróhoz intézett levele : „A rendetlenség eltávolítása tekintetéből szükséges, hogy az átkelésben az egyik járás a másikkal össze ne keveredjék, azért holnapi napon, azaz folyó hó 7-én Kis-Komáromban megjelenendő szántói járásnak helyet ac^a, a tapolczai járás ide (Kanizsára) jövend. A köullményektől akadályozott késő jelentése miatt a szálláscsinálók csak estve indulhatnak el, de minden esetre megkívántatik, hogy ez éjjel bejöjjenek az elszállásolás kellő intézése végett. Jelentsék magukat a városháznál, ahol az elszállásolás és élelmezés tekintetében további utasítást szerzendnek." A tapolczai járás nemzetőreit Vargha Lajos főbíró vezette, a szántói járásbelieket Bogyay főbíró, a szentgróti 300 nemzetőrt gróf Batthyány Károly. A kapornaki járásiak Sümeghy Ferencz főbíró vezetése alatt voltak. Kanizsán a piaczon szemlét tartott felettük Csány és Uttinger. Csány beszédet is tartott hozzájuk, azután letették az esküt s mentek tovább a Dráva vidékére és megszállták Muraközt. Énekeltek, daloltak : közben fegyvergyakorlatot tartottak a rozsdás puskákkal, de annál fényesebb kaszákkal és dárdákkal. A kapornaki nemzetőrök kék gatyát viseltek, a tapolczáiak és szántóiak vászonzubbonyt, vászonnadrágot hordtak vö r'ja zsinórzattal és sapkát. Fegyverük : rozsdás vadász puskák, dárdák, fenyőrudra erősített s egyenesre ütött kaszák. 1 A zalalövöi járásiak Gyí ka Jenő őrnagyuk vezetése alatt, még pedig négy század, julius 7-én indultak ki Alsóleudváról. Alsólendvára és vidékére- a sümegi és tapolczai járások nemzetőrei rendeltettek. A lövői járás nemzetőrei kimozdulását élénken megírta E. Dervarics Kálmán az ,.Alsólendvai Híradó" 1890. évi 11-ik számában. A vonatkozatos részt itt közlöm : „Junius hó végén lett kiadva a parancs, mely szerint nemzetőrségünk juuius hóban az Alsólendvától Letenyéig terjedő muraparti vonalon lesz felállítva s kötelessége leend figyelni a Dráván tul történő horvátországi mozgalmakra s a netán megkisérlendö betörést megakadályozni; állomásokul *) „Zalai Közlöny" 1S94. évi 49. sz.
