Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

1848. márczius 15-től julius végéig

36 nemüeket, termesztmenyeket. Zalavármegye sem maradt hátra ; igy, mint az előttem fekvő összeírásból látom; Horváth Vilmos másodalispán 5 font és 15 lat ezüstöt adott evőeszközökben ; ezenkívül. 1849. és 1850. években külön-külön fizetendő 100 ezüst frtot ajánlott. Hegyi Énok 57 drb. ezüstnemüt asztali készletekben, becsértéke 208 frt. Pum János 11 drb. ezüst evőeszközt. Zalaegerszegen g}

7üjtés rendeztetvén, 2LL egyén által (>L9 frt fizettetett be ; adatott még 2 drb. tajtpipa (Nagy Sándor és Háry Ágoston által,) és 5 akó bor. Cseszuák Jánosné Puszta-Magyarodról 2 aranyfüggőt adott. Bessenyőböl 27 egyén 12 frt 50 krt, Baki-Tüttősböl 28-an (! frt 38 krt, Szent-Lörincz, Nagy-Páli, Zala-Szent-Iván helységek egyenkint 6—(3 írt, a ságodi nemesek 20 frt, nem nemesek 8 frtot, Hegyi Enok Ságodból külön 15 frtot; Nagv-Kutas 20, Mikefa 3, Náprádfá helység pedig 9 frtot adtak. (Ennyi hamarosan csak a zalaegerszegi járásból került össze: a többi járásokból idevonatkozó adataim nincsenek, de bizonyos, hogy mindegyikből adtak, i De mit is ezeket egyenkint számlálgatni?! Elégedjünk meg Koppány Ferenez foadószedo azon nyugtáival, melyek egyikén Farkas Imre főbírótól vidéke részéről Zalaegerszeg országos segedelem fejében átvett 728 frt 40 krt ezüstben, továbbá 10 drb. aranyat, 10 lat ezüstöt és 2 aranyfüggőt. Másik nyugta szerint, mely juu. 30-án kelt, ismét Farkas főbírótól 165 frt 48 krt ezüstben, 2 aranyfüggőtt és 4 aranygyűrűt. Tehát a zalavármegyei honleányok megfosztották magokat ékszereiktől, odatették azokat a szorongatott haza oltárára. Nines is kiválóbb ékessége a nőnek, mint a honszerelem. A haza jzent nevében üdv nekik ! A kanizsai zsidó hitközség pedig templomi ékszereit — 309 lat ezüst — ajánlotta fel és felkérte dr. Hoischetzky Mórt, hogy az ajándékot adja át a ministeruimnak : de innét vissza kellett hozni s az ajándékok elfogadására kirendelt nagykanizsai bizottságnak adták át. < >k tehát megfoszták a vallás oltárát s az ékiményt a haza oltárára tevék. Zalavártn. emlékk. 140. lap). Közben Csány országos biztosnak roppant sok dolga volt a nemzetörök elrendezésével. Pénzt a seregek részére a kanizsai kincstári sóhivatalból vehetett de csak személyesen. Ez nehézkes eljárás volt. Felirt a pénzügyminiszterhez, hogy en-