Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

903' ellenségünknek czélja — ezer évi életünket akarja semmivé tenni — oláh, rácz rablók gyilkolják hazánkban a' magyart — de oly mértékben nem űzik sehol, mint Erdélyben. — Vérfagylaló kegyetlenséggel gyilkolja a' szász, 's az általa fölbujtatott oláh testvéreinket — virágzó városainkat kiprédálja hamuvá teszi lakosait legyilkolja. — Török, tatár dúlta e' szegény sokat szenvedett hazát, de illy kegyetlenségről nem olvasunk — ismeretes előttünk a' német pusztitása Erdélyben Basta alatt — a' nép emlékezik a' Basta szekerére, midőn az embernek kellett szekerét húzni, mert elrablá a' német marháját, deí ez nem is hasonlitható azokhoz, mik most történnek. Császári katonaság segiti e' rablókat, — halljátok meg atyámfiai miután Enyedet: kirabolták fölgyújtották, lakóinak nagy részét kigyilkolák — a' megmenekültek az erdőkből öszszeszedetvén, elfagyott 's megdermedt állapotban hozattak Kolozsvárra, szászok, oláhok, császári katonák, e' féllialt szerencsétleneket is megtámadták,

's csak'a kiséret vitézsége menté meg nyomorult életöket. — Minden magyar olvashatja 's láthatja ezekből mi vár reá ; igen, csalatkoznak azok a' székely atyafiak közül, kik azt hiszik, hogy őket megfogják kimélni, és nem bántani, nehidjetek a' kigyónak, most még nem bánt, de ha nem sikerül urává lenni Erdélynek, a' sor következik a' székelyekre is, de csak ugy lehet urává, lia az olly erös magyarfaj is mint a' székely, a' magyarhazának Attilla idejétől lakója összetett kézzel nézi, hogy testvéreit gyilkolja a' szász, az oláh és a német katona — majd a' székelyekre fog fordulni egész erejével és elbánik velők. Senki nem ismerheti 's érezheti, súlyát a' német zsarnokságnak, mint a' székely nemzet — tudják a Madéfalvi eseteket, a mészárlást — és hogy történt ez ? szép szóval, Ígéretekkel — összegyüjték atyáitokat Mádéfalvára, s másnap leágyuztaták, kartácsoltaták őket — és a' szabad székelyt német katonai vasjárom aláverték, német tisztek uralkodtak felettek ilyen a'német Ígérete hidjétek atyámfiai, nem lesz ez máskép most se, ha urává lesz Erdélynek; hiszen akkor még a' magyar faj erejében volt, nem volt kiirtva, és hatalmasan szóllalt fel ezen istentelenség ellen az országgyűléseken — és most aztán mit lehet várni — várhattok e' pártolást a' német vagy oláh országgyűléstől. Apáitok elhagyák hazájok földét, el hajlékaikat' s' Oláhországban telepedének le — ha elakarjátok