Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

271' a királyválasztásról ; — 1518-ban pedig II. Lajos királj' öt érdemeiért tanácsosává tette, igazabban, megválasztották az „országtanács" tagjává, ahova esak az ország legtekintélyesebb főemberei juthattak. 1537-ben élt eg}' „vitézlő Cliány Ákos", ki ekkor nag}

Tvagyonu birtokos és tekintélyes ur volt Zalában, akinek ekkor pöre volt a rajki prépostsággal. Rajkot ugyanis Cliány Ákos magának elfoglalta hosszantartó pörösködés után végre is 1557-ben királyi szóval tiltatott el a birtoklástól. A tulajdonjog ugyanis sem egyiket, sem másikat, hanem a Széchy-családot illette. Ez az Ákos a megyei életben is szereplő ember volt. 15tíl-ben Batthyány Ferencz felsöeőrsi préposttá ifjú Chyany Bernátot, a királyi nagyobb cancellaria esküdtjegyzőjét nevezte ki. Ez élt még 1566-ban is, de bizony — akadályok miatt — a prépostságba nem ülhetett bele. 1568. táján egy Csány Bernát hatalmas bünperbe került Ilássághi Imre akkori zalai alispánnal együtt — Mezölaky Ferencz zalavári apát végrendeletének meghamisitása miatt. Ebbe ugy keveredtek, hogy Mezölaky őket nevezte ki végrendelete végrehajtóivá. A dolog ugy történt, hogy Csány Bernát jelen levén az apát halálán, azonnal fegyvereseket telepitett Zalavárba, megvesztegette a konvent-tagokat, meghamisította a végrendeletet s aztán elvitt 22 zacskó pénzt s egy láda más kincset. Hássághi Imre később érkezett meg, de ez is vitt, amit csak lehetett. A két urat a kir. kamara pörbe fogta, Bécsbe vitte őket, s lázadásért, végrendelet hamisításért, tolvajságért és koholt levelekért fej- és jószágvesztésre Ítéltettek. Az országgyűlés a Bécsbe vitetés és biróság ellen tiltakozott. Ennek csak annyi haszna volt, hogy a vagyonvesztést foganatosították azonnal, a fej vesztést nem. Később kezességre kiszabadultak a fogságból. Pár évre rá Csány Bernátot Zalavármegye megválasztotta alispánjává, bekerült az országgyűlésbe is s vezére volt az ellenzéknek. (Bud. Hirl. 1900. nov. 7.) 1715. szept. havában a zalavári apát beiktatásakor, mint egyik szomszéd birtokos, jelen volt egy — Csáni István. 1748-ban élt egy Csány Ferencz, ki ekkor „hites ügyvéd" volt Zalában. 1759-től 1781-ig egy Csány György Zalában alispán volt. 1798. április 12-én kelt s Zalamegyéhez intézett királyi