Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

1848. márczius 15-től julius végéig

s kotmányos törvényes függetlenség azon tetőpolczára, mely a népek szabadságán s jogegyenlőségén alapuló boldogságát képezik, eljutand, és ezen intézkedések foganatba vételei, elvégre megtermendik üdvös gyümölcseiket a sokat szenvedett és nyomatott magyar földre és népeire. Nézeteikkel tehát egyezők lévén, az egész nemzetnek képviselői által nyilvánított közkivánata, nem marad részükről más hátra, mint követeiket ujabban odautasitani, miszerint minden törekvéseiket odairányozzák, hogy az elől érintett feliratban az országgyűlése által kijelölt teendők még a jelen országgyűlésen múlhatatlanul megoldassanak s már valahára egyszer az ige testté váljon. Különösen pedig arra figyelmeztetik követ urakat, hogy a törvény ellen behozott előleges censura általában eltöröltetvén a sajtószabadság behozassék. mielőbb a népképviseleti rendszer teljes és tökéletes létrehozásával és a kasztok megszüntetésével a lion minden lakosai, érdekeik egyittetvén, a törvényhozásban az összes nemzet egyeteme befolyással bírjon, és a nemzet belbékéje fentartására, ugy annak minden külmegtámadások elleni biztosítása és a királyi széknek s nemzeti szabadságnak oltalmazása a nemzeti védelmező erő a különböző osztályok érdekegységeinek alapján a kifejlett sürgetett események miatt is minél előbb czélszerüen szabályoztassék, és miután a magyar nemzetnek alkotmányos állása és törvényes rendszere csak önvédelmére, nem pedig más nemzetek birtokai elfoglalására vagy szabadságaink elnyomására van irányozva, eszközölni igyekezzenek, miszerint a magyar katonaság az ország tudta, hire s beleegyezése nélkül az ország határain kívül soha ne vitethettethessék, és a magyar katonaság, mely a prag. sanctió értelmében az összes birodalmat s a Felséges uralkodóházat minden külső ellenséges megtámadások ellen védelmezni ugyan köteles; uj birodalmak hódítására, vagy a népek szabadságának elnyomására ne alkalmaztathassék : arra is iparkodván, hogy a megyének már az 1836-ik országgyűlésen előterjesztett azon kivánata, hogy a magyar sor-, és véghelvi-ezeredeknél kizárólag magyar, és a hozzákapcsolt országokban született s a magyar nyelvet tökéletesen értő és beszélő tisztek alkalmaztassanak, törvény által is kimondattassék. De amíg egyrészről a megye Rendei a nemzet alkotmányosságát s törvényes szabadságát biztositani óhajtják, ugy remé-