Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Szeptemberi napok

99 A veszély nagy volt. Jellasich seregével Kanizsáról el­indult Fehérvár leié, egyenesen Budapestre szándékozván, hogy ott beüljön a várba, a magyar minisztereket megleczkéztesse s tárczáikat elszedje. Seregének egy részével Komárváros felé ment, ahol mintegy 7000 embere táborozott; innét Keszthely leié akart indulni, azonban erre menni nem tartotta tanácsos­nak, visszatért telist seregéhez, mely Somogyon volt keresztül menendő. Iháros-Berényben az ökröket az utczáról lődözték le, a menekülő lakósoknak pedig utánok menvén, kik vag} Tonukat a szöllöliegyekbe takarították, azokat ott kirabolták. Szept. 20-án már Böhönyé körül barangoltak. Érdekes még, hogy szept. 20-án Nagykanizsán négy illvr ifjú urat keritettek kézre, köztük a „Luna" ez. horvát lap szerkesztőjét. Most pedig jön a történet folyamán egy nagyon érdekes epizód : a békekisérlet Jellasichcsal. — A magyar kormány is, de főképp István nádor azon volt, hogy békességet teremtsen .lellasich és a magyar nemzet között. E czélból a nádor a bánt, aki szeptember 21-én Szemesre érkezett, gróf Zichy őrnagy által a Balaton taván levő „Kisfaludy" gőzösre találkára kérte. A bán mégis igérte a megjelenést. Mielőtt azonban elindult volna, a 60 tisztből álló kiséretéhez a következő s reánk nézve uagyon fontos alábbi beszédet intézte hozzájuk: ..Ma összejövetelem leend Magyarország nádorával. Ha ö nekem azon tudósítást nem hozza, hogy a magyar minisztérium az osztrákkal egybeolvasztatott : ugy konferenciánk minden ered­mény nélkül maradand. Az én czélom nem más, mint egy erőteljes, egységes Ausztriának helyreállítása, a császárnak trónjában való megerősítése. A német legyen német, a magyar maradjon magyarnak, és a szláv szlávnak. Engem az ösvényről, melyre léptem, semmi sem fog letériteni. Én ö felségétől a • sászárról bánná neveztetésem óta 2L kéziratot vettem, me- Iveknek fájdalom — helyzetemnél fogva nem lehetett en­gedelmeskednem. O felsége végre helyeselte magatartásomat. I>e ha még 21 kéziratot küldene is a császár Ô felsége, hogy czélomtól eltérítsen, én azoknak sem fognék engedelmeskedni. Nekem < > felségeért kell működnöm, legyen az bár az ö akarata ellen. Ha tervem nem sikerül, Ausztria szétbomlik ; és akkor uraim, önök még élhetnek ha akarnak, de — én nem, . . . én nem." 1) Jj Horváti M. : Fllggetl. harc.z.. !.. 440. ]. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom