Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe

295 A maláta és sörgyárnak alapítását nagy részben azon körülmény segítette elő, hogy hazánkban a phylloxera pusztítása a közönséget a sörfogyasztásra utalta, s hogy az országban fennálló versenyképes serfőzőgyárak folytonos virágzásnak örvendenek. Elősegítette azon körülmény, hogy az ország legnépesebb s nagy forgalommal biró Dunán-túli része nagyobb szabású sörgyárral még akkor nem bírt, de elősegítette a részvényesek részére előreláthatólag joggal kilátásba helyezett jövedelmezősége mellett még városunk és vidékének anyagi érdeke is, mert azon reménység táplálta az alapitókat, hogy azon öszszegek, melyek a Dunántúlról a szomszédos u. n. örökös tartományokba kiGelsei Gutmann Vilmos. vándorolnak, első sorban hazánkban, másodsorban városunk és vidékében megtarthatók lehetnek. 1892. junius 30-án lett kibocsátva a gyár alapítására vonatkozó prospec- tus, melyet Gelsei Gutmann Vilmos, Eperjessy Sándor, Hirschel Ede, Vidor Samu, Rapoch Gyula, Grünhút Fülöp, Rosenfeid Adolt, Grünhút Alfréd, Fesselhofer József, Maschanzker Mór, Ledofszky Ármin, Blau Pál, Blau Lajos, Bcttelheim Győző irtak alá mint alapítók. Az előtervezet szerint az alapítók 250.000 frtban contemplálták a részvénytőkét, mely később az alaptervtől eltérő nagyobb terjedelemben szándékolt kiépítés folytán 500.000 frtra emeltetett.