Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Őstörténeti kutatások Sümeg és vidékén. Darnay Kálmántól

ŐSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK SÜMEG ÉS VIDÉKÉN. Irta: Darnay Kálmán. Midőn 1889. augusztusban a nemzetközi antropologiai kon­gresszusról Kolozsvárrautaztam, meglátogattam világhirü enczi­klopedisiánkat az öreg Brassay bácsit és elmeséltem néki a kongresszus lefolyását. Az öreg ur nem nagyon lelkesedett a kongresszus nagy sikerén, sőt még az sem hatotta meg, midőn megemlítettem, hogy Virchov a nagy német tudós a kongresszus elnöke, egyik felköszöntőjében ő róla is megemlékezett, egy­kedvűen simította végig galamb­ősz szakállát és annyit felelt rá : „Nem vagyok barátja a történet előtti kornak, ne vesződjünk a praehistoricával, különösen ha­zánkban, a hol még korán sincs a história mezeje sem kellőleg kiművelve; miért akarunk mé­lyebben szántani, mint a meny­nyire ekénk járja. El kellett ismernem a nagy tudós megjegyzésének igazságát, annak daczára, hogy én is mint a legtöbb fiatal régész, legszíve­sebben foglalkoztam a történet előtti kor kezdetleges kő-, réz- és bronz-eszközeivel. Mindig oly érdekesnek, oly megkapónak talál­tam az ősember kultúrájának első termékeit, a paleolith-kor, tűz­nél hasított kőszilánk-eszközeit, fegyvereit vagy a neolith-kor, fa­csővel átfúrt szépen csiszolt kőbaltáit. Az őskor nyújt legtágabb kört a képzelődésnek, minden tudós tele marokkal nyúlhat ezen tudományban, melyben több a hipotézis, mint a reális alap. Sümeg vidékének őstörténete a római császárság első századáig vihető vissza. Midőn Octávianus Augusztus, az akkori nagy kiter­jedésű Balatont elsőben lecsapoltatta, ingoványos, posványos helyeit Darnay Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom