Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól

210 által a keresztelő szent János tiszteletére építtetett egyházat profanálta az által, hogy annak tornyára a kereszt helyébe kakast állíttatott, s jeles prédikátort és mestert szerzett s ezáltal az alsólendvai eklezsiát a legnevezetesebbek közé emelte. Ennek fia Bánffy Miklós nőül vette a szigetvári hős Zrínyi Miklós leányát Orsolát, Perényi János özvegyét s Nempti várában tárták a lakodalmat. Orbonai Rácz György volt a legelső ref. mester Alsó-Lendván, ez tanította a most nevezett Bánffy Miklóst s ennek atyját Istvánt is. Bánffy Miklós buzgó terjesztője volt a reform, vallásnak, s hogy ezt sikeresebben eszközölhesse, meghívta Skrzetuski, álnéven Hoffhalter Rafael kóbor nyomdászt s ezáltal 1572. évben könyvnyomdát szereltetett fel Alsó-Lendván. Orbonai Rácz György ref. mester 1572. évben meghalálozván, helyébe Kulcsár György következett, ez művelt és tudományos ember volt; az alsó-lendvai nyomdából két műve került ki: 1) Az Halaira való készületről stb. Lynduae die augusti 28. 1573. 2) Az ördögnec a penitencia tartó Bűnössel való vetekedéséről. Nyomtattatott Alsó-Linduán Rudolfus Hoffhalter által MDLXIII. esztendőbe. Kulcsár György reform, mester 1574. évben Alsó-Lendván reform, prédikátor lett, s itt vasárnaponkint magyarul értelmezte az evangéliumot, ezen évben az alsó-lendvai könyvnyomdából ismét egy műve került ki ily czimmel : „Postilla, azaz Evangeliomoknak prédikáció szerint való magyarázattya." Alsó-Lynduan irta Pynkesd havanac 12 napian 1574 esztendőben Nagysá: Predicátora AlsóLynduai Kultsár György. Alsó-Lindvát már a tatárjárás óta délnyugat és északról mintegy 30 öl szélességű mocsár övedzte ; ezen mocsár a Csonkadomb északi aljában innét, ott, a hol a hegy lábánál a kanizsai utcza felső oldalán egy forrás-kut áll, vette kezdetét s innét félhold alakjában vonult fölfelé északnak s végződött azon máig is meglévő halastóban, a mely mellé 1888. évben a herczegi erdő felügyelőség számára egy emeletes palota építtetett, ezen mocsár bejegyezve áll Magyarországnak 1655. évből való térképén, a mely az Augsburgban 1684. évben megjelent: „Delineatio provinciarum Pannoniae" műben látható. Alsó-Lindva vára tehát az aljában létezett mezővárossal, melyet a fentebb leirt széles mocsár övedzett, erősség volt ; de megerősítve volt a Csonkadomb is, melyen állandóan katonaság tanyázott, a mely őrszemek által volt összeköttetésben a várral s miután ezen Csonkadomb 266 m. magas voltánál fogva az egész Muravölgye fölött uralkodott, mivelhogy akkor a Mura ott folyt, a hol ma az ivánkóczi híd áll — a Kanizsáról a Mura-völgybe prédára kalandozó török-tatár csordák megfigyelésére tehát egyike volt a legjelesebb pontoknak.