Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Kővágó-Eörs és környéke. Czuppon Sándortól

89 mogy balatoni partján Magyar Bálint várkapitány lakta fonyódi hegység Balatonba derékszög alatt ereszkedő meszes falaival. Kies e vidék, az ember nem tudja, mely pontján gyönyörködtesse lelkének érzését. Nézz csak Fülöptől nyugotra, komor, mogorván tekint rád nagy lapos kalapjával a lankadt férfitagokat nektárcsepjeivel felvillanyozó Badacsony, hol talán az ős magyarok Hadúr istene is ivott áldomást a honfoglalás édes érzetére. Még jobban fordulj meg nyugotnak, Szigliget hegycsúcsának kedvcsen intő váromladványa emlékeztet az idők változó hatalmára ; a hires Szent-György hegy mintha fejjel csak lebukni akarna az alatta elterülő pázsitos rétségnek ölébe, jelzi az idők eső s zápor csöppjeinek romboló hatalmát, a valódi ezukorsüveg formájú gulácsi hegyek egy-kettőnek ferde könyöklésével, mintha a természet itt akarta volna kimutatni változó bűbáját ; — éjszakra nézve az egymagában mogorván álló Csobáncz, a hires Gyulaiaknak ősi fészke, melynek váromladványa szájhagyományban regéli, hogy kürtszó adta innét Szigligetbe, s onnét ide a jelt arra nézve, mikép érzi egyik és másik hegycsúcson épült vár, tatár-török dúlni vágyó hatalma ellen magát biztonságban. Hagyjuk cl a fülöpi hegygerinczct, jöjjünk vissza KővágóEörsre. Kővágó-Eörs, régi néven Boldogasszony-Eörs, magában mint terjedelmes község sok vastól vörhenyes kőfal házai által nem épen nyújt az idegenre első belépésnél kedvező benyomást, de huzamosb ideig, ha itt van, megismerve e magyar helyen az ősmagyarok vendéglátó barátságát, azután nem igen óhajtozik sietni innét tovább. Hogy pedig a hires magyar barátsággal ősmagyarok sarjadéki laknak itt, agilis községünk ős családnevei : Bocskay, Cséry, Baky, Ságváry, Mezriczky, Bárány, Diskay, Kerkápoly, Belány, Eössc stb. eléggé igazolják. Kővágó-Eörs köröskörül hegységtől övedzett kövek közé, kövek között épült. Az egész községen fordított teknyő alakjában vonul át egy hajlított domb, messziről mintha fehér marhacsorda heverészne oldalán, ugy megrakva nagynál nagyobb kövekkel, melyeket hiedelem szerint az őskorban Badacsony, s a szomszéd ezukor alakú hegyek tüzhányásuk korszakában löveltck láva alakban ide, s a levegő behatása alatt megtömörülve, váltak gránátkeménynyé. Kővágó-Boldogasszony-Eörs, mely a 13-ik században az Eursoké, későbbi Batthyány családé volt, a következő okok alapját? vette fel mai elnevezését : A Batthyányak egyik ősének előneve volt „Kővágó." A reformátiót e község elfogadta annak kezdetleges fellépése korában, vágyott magát a kath. tetsző „Boldogasszony" névtől szabaddá tenni.