Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Kanizsa emlékérmei. Szukits Nándortól

85 Minden községben nagy tágas, szép iskolaház van és elég szorgalmasan látogatják azt; posta majd minden községben van, a távírda pedig igen közel fekszik; kevés kivétellel a közlekedési utak is jó karban vannak ; a rendőri szolgálat is ugy van szervezve, hogy ritkán történhetik támadás a vagyon vagy a rend ellen. Utoljára hagyom azon szomorú, de igaz állitást, hogy a sajtónak egyik nagyon is ismert ága, rosszlelkü férfiak meggondolatlan, igaztalan beszéde, a város közelsége és a választások alkalmával szertelenségbe csapott korteskedések a nép erkölcsét igen megrongálták, mit ő maga is belát, elismer és szégyenei. KANIZSA EMLÉKÉRMEI. Irta: Szukits Nándor dr. Kanizsa az országnak egyik legerősebb vára volt ; a török a várat csakis Paradeiser György várkapitány árulása folytán vehette be 1600. október hó 20-án, s ámbár visszahóditása 1601., 1602., 1604., 1646. és 1664-ben megkísértetett — Batthyány Ádám és Zichy Istvánnak csak 1690. április hó 13-án, sikerült 90 évi török uralom után a várat éhség által visszavenni. Ezen örvendetes esemény emlékére több emlékpénz (érem) veretett ezüst, réz és czinből. Ezen emlékpénzekből háromféle ismeretes ; kettőnek a rajzát a Széchenyi féle éremgyüjtemény leírásában a 39. lap 53-ik és 55-ik képeiben találjuk. Az 53-ik szám alatti érem érczből készült és a m. n. muzeumban őriztetik. Előlapján József királynak, Lipót fiának, egy kiéheztetett nőstény kutya, szuka (konyha latinsággal : Canissa) — szájában Kanizsa vár kulcsát hozza. A körirat : Fames docuit parcre Canissam. Éhség tanította engedelmességre a nőstény kutyát. Hátlapján Kanizsa vára látható, melyből a törökök épen kitakarodnak. Körirata : Hoc genus non expellitur nisi in jej unió. Ez a faj nem űzhető ki, ha csak éhség által nem. Szukits Nándor dr.