Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zalavármegye. Hoffmann Mórtól

320 sárga agyag, néha homokkal vagy kavicscsal vegyítve ; Karmacs körül a szántóföldeken levő kövek oly laposak, mint a deszka és vékonyak; a Zala völgyében fekete vagy sárga; Nagy-Kanizsa körül sárga folyó homok ; a Mura vize baloldalán fekete kerti föld s ez a legtermékenyebb az egész megyében. Gazdag a megye szép vidékekben. Legszebb tájéka Felülete, a Balaton melléke. A síkságból felemelkedő számos elszigetelt hegy, melyek majd négyszögletesek, majd gömbölyűek és csúcsosak, az ezeket fedő erdők és szőlőhegyek, a tetőket koronázó régi váromladékok, melyeket a költő képzelete alakjaival benépesített, s melyeknek mohos kövei régi dicsőségről, régi szenvedélyekről regélnek; az innen való felséges kilátás a Balatonra, melynek hullámzó tükörén visszaverődnek a nap aranyos sugarai, a szorgalmas mivelésre mutató szántóföldek, a sűrűen elhintett csinos falvak elbájoló kies vidéket képeznek, melyen gyönyörrel legelteti szemeit az útas. Levegője tiszta és egészséges, kivált a Balaton mentében ; de kevésbbé a Dráva és Mura vizek mellett, hol sok halvány arezot lehet látni, sőt számos golyvás van az egész Dráva mellékén, különösen Deklezsin, Izsakócz és Mellincz nevü helységekben. Hegyei, azt az egyet kivéve, mely a Dráva és Mura Hegyek, vizek közt Stájerországból nyúlik be, a magas Tirol és Stájerországon átfutó s Dobránál Vas-vármegyébe bejövő Szt.-Gotthard hegyének ágai. Ez a hegysor két helyen lép a megyébe. Az egyik Dolincznál különválik s egy darabig a Rába vizét kisérvén, Végednél jön a megye határára, s itt egy ágazatot Sümeg és Szűcs felé küld, hol a magas Dobos hegyével kezdetét veszi a Bakonyság ; másik ágával a Balaton felé megy s majd Egenföldig nyúlik be. A Dolincznál két felé vált dobrai hegysornak másik ága Puszta-Szt.-Péternél éri el a zalai határt, s előbb Kustányszegig egyenesen kelet felé tart, de már itt többfelé ágazik ; ugyanis egyik szárnyával dél felé fordulván, a lövői és egerszegi járások déli részét futja el; másik ágával Boczföldig tovább is keletre megy; de itt hirtelen délre kanyarodik s Hahótot megkerülvén, ismét észak felé tart. Zalabérnél egy keskeny szegletet képez, melyet a Zala vizének meg kell kerülnie, itt újra délnek tart s egyik ágával Letenyéig a Muráig terjed, másik ága pedig Miháldnak tartva SzentJababnál Somogy vármegyébe lép át. A Balaton melléken fekvő hegyek magas és erdős hegysor által kapcsolódnak össze a Bakonysággal. A mint már említettük, a Balaton mellékén számos elszigetelt hegy van, metyek majd kerekded, majd szegletes, majd csinos formáikkal mint természeti ritkaságok is figyelmet érdemelnek. Keletkezésöket földalatti tűznek vagy földindulásnak tulajdonítják. Ilyen különálló hegyek: a badacsonyi, gujácsi, szentgyörgyi, halápi, csobánczi, hegy esdi és a monoszlói ha-