Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Zala György. Róth Miksától

ZALA GYÖRGY. A franczia szobrászok egyik hírneves nagy mesterét Paris-nak hívják ; motívumai a „grand nation" történelmének apotheosisa, neve hasonhangzásu a művészetek metropolisának nevével. Nekünk magyaroknak, kik szinte örömmel szeretjük constatálni azon jelenséget, hogy művészetünk felfogásban nagyon rokonszenvez a francziákéval, szintén van egy mesterünk, — motívumai a nemzet történelmének apotheosisából meritvék, neve pedig hasonhangzású az ország egyik legszebb megyéjének nevével. Zala György Zalamegye szülötte. Megyénk egyik virányos helyén, Alsó-Lendván 1858 ápril 16-án született ; atyja porczellángyáros volt, de később tönkre ment. Korán árvaságra jut s mint ilyen egyik rokonához kerül, ki Veszprémmegyében kőedénygyáros. Tehát már korán látja azt, miként kell idomtalan anyagból formát alkotni. Az elemi iskolákat elvégzi, majd Pápára, innét Pestre kerül, a hol anyagi gondokkal küzdve megszerzi a reáliskolai érettségi bizonyítványt s leghőbb vágyát látja beteljesedni, midőn a minta-rajztanoda növendéke lesz. Itt három évet tölt, s a nyugalmas rajztanári pályától egy megjutalmazott „Sziklához kötött Prometheus" elcsábítja, megszerzi ugyancsak e művével az ösztöndijat s ifjú kedélylyel telve művészi vágygyai kerül Bécsbe, ahol Helmer tanítványa.