Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól
219 rendelt, s hozatott; a zsúpból kötelet porgettetett s azokat igen sürüen a Mura hídjának két karfájára tekertette, s azokat kátránynyal vastagon bekenette, végre híg kátrányt öntöztetett a hid padlóira is s arra a fölösleges szalmát hintette, hogy szükség esetén a felgyujtásnak azonnal eredménye legyen. A mint ennek vége lett, a Miklós ezredbeli huszárokból fél századot Muraközbe küldött azon utasítással, hogy a Szent-Ilonán innét lévő magaslatról figyeljék meg az ellenség mozdulatait s ha azt veszik észre, hogy az az Alsó-Lendvára vezető útnak tart, a legnagyobb sebességgel vonuljanak ide vissza. Délután négy óra lehetett, midőn a huszárok visszatértek, s miután azok biztosnak mondták, hogy az ellenség egy része MuraSzerdahely, illetve Alsó-Lendva felé tart, Gyika őrnagy, Alsó-Lendva városnak tett ígéretéhez képest, a Mura hídját felgyújtotta ; midőn a felgyujtás történt, Gyika őrnagy maga is a Mura hídján állt s én mellette voltam. A hidnak felgyújtása után a nemzetőrök s huszárok elhagytuk a Murát s Gyika őrnagy vezérlete alatt Szentgyörgyvárig masíroztunk, a hol a Keszthelyen tartózkodott Csányi Lászlótól érkezett parancs folytán a nemzetőrök fegyvereiket lerakták s haza bocsájtattak. Ez volt az első fegyverletétel ! Egész éjjel égett a hid, a lábai is egészen a viz színéig elégtek, s következő nap reggelén a délezeg szép Mura-hidból nem látszott egyéb, mint a lábaiból fenmaradt s a viz szine fölött álló azon kormos rész, a mely a Mura hullámzása folytán már el nem éghetett. 1848 november 5-én, a midőn Perczel Mór honvédtábornok a Muraközben volt seregével, — Alsó-Lendvára egy század honvéd érkezett s itt elszállásoltattak, került belőlük az Alsó-Lendvával kapcsolatosan összeépült Hosszufaluba is; — tiz ágyú is volt velők, s ezekből ötöt Alsó-Lendván a középső temető északi szögletén készített hadisánezon ; a másik ötöt pedig Hoszufalun túl a zsidó temetőn innét álló magaslaton készített hadisánezon állították fel ; — az előbbiek a Mura-Szerdahelyről — utóbbiak pedig Dobronakon át Regedéből, illetve Stájerországból jövő útra voltak irányozva. Ezen honvédszázad a tiz ágyúval 1848 november 6—7 közti éjfélkor útra kelt, közülök senki sem tudta, még tisztjeik sem, hogy hova mennek, csak azt tudták, hogy Alsó-Lendváról a Mura felé kell vonulniok, — másnap hire jött, hogy Csáktornyára lettek rendelve s azok is részt vettek a Perczel tábornok által Friedau stájerországi város ellen november 8-án reggeli 7 órakor vezetett támadásban; a Friedau mellett történt ágyúzás hangja Alsó-Lendvára is áthallatszott. Perczel Mór honvédtábornok 1848 november 11-én jött át seregével a Muraközből s tette főhadiszállását Letenyére ; Asbóth