Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól

209 Keresztelő Szent János tiszteletére egyházat és a pálos barátok részére zárdát is építtetett. Midőn Zápolya János királynak a hadi szerencse teljesen hátat fordítván, Lengyelországba menekült, Bánffy János uradalmai s Alsó-Lindva is a német Ferdinándhoz szító magyarok által ugy az ellenség által is nagyon pusztíttattak, s tekintve azt a királyi kijelentést, hogy ha Bánffy János 1527 évi november 25-ig Ferdinánd királynak meg nem hódol, felségsértőnek és száműzöttnek fog tekintetni, az alsó-lendvai várban neje kevendi Székely Margit földre borulva könnyes szemmel kérte őt, hogy azon nagy uradalmakból, melyeket ősei szerzének, ne juttassa önmagát és gyermekét jobbágyi állapotra, mire Bánffy igy válaszolt: „Legkedvesebb feleségem, tudod-e, hogy a jó férfiúnak csak egyetlen hite van ? Alsó-Lcndva jelenlegi látóképe. Uher Ö. fényképe. mit, ha egyszer megszegett, többé nem tartathatik voltaképen embernek, hanem csak emberi álarczának : a mig tehát királyomat Jánost, kinek hűséget esküdtem, életben tudandom, más urat megismerni s olyannak pártjához csatlakozni nem akarok, még akkor sem, ha minden javaimat vesztve, János király lovászának kellene lennem. 1529-ik évben a magyar szent korona Bánffy János kezébe került az által, hogy Percnyi Péter koronaőr családostul, a szent koronával együtt elfogatott, s azt Bánffy kapronczai várában őriztette. Bánffy János 1534. évben meghalt, egyetlen fiu örököst Istvánt hagyván hátra, a ki 1522. évben született s igy édes atyja halálakor csak 12 éves volt. Ez szintén hive lett a reform, vallásnak, s a csodák eshetőségében is hivő s túlbuzgó katholikus atyja HAMS és HOFFMANN : Zalamegyei évkönyv. 14