Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól

206 lépett s ezen körülmény Lindau nevében is változást idézett elő : ugyanis a frankok a Halicanum romjain épitett várost Lindau s az amellett folyó s hársfákkal szegélyezett patakról IJndbach néven is nevezték, ezen második nevének második szótagja a „bach" a vendeknek idegen s gyűlölt németes hangzású levén, Lind-hez a „bach" szó helyébe „va = viz, patak szótagot ragasztották s igy lett a Lindbachból Lindva, vagy később Lendva. Béla király névtelen jegyzője irja, hogy Árpád vezér alatt a magyarok a Mura melléki karántánok határszéleit is gyakori becsapásaikkal rabiák. Szabó Károly történetíró azt a tételt ugy értelmezi, mikép azon határszélek alatt nem a mai Muraköz, hanem Stájerországnak a Mura mellett eső része értendő, a mely a honfoglalás korában a karinthiai herczegség felső, vagyis Rábamelléki határgrófságot képezte. (Marchia superior, scu ad Rabam). Tehát ismét szóba jött a karinthiai herczegség a Mura mellett, holott itt nem laktak karántánok, hanem vendek, s igy ezen körülmény is igazolja, hogy a karantán és vend elnevezés alatt ugyanegy nép értendő, mert a Murán innen Zala- és Vasvármegyében ugy a Murán tul Stájerországban Privina idejétől számítva, a honfoglalás idejében vendek laktak s ma is azok laknak. A névtelen jegyző azonban csak azt irja, hogy Árpád alatt a magyarok a Muramelléki karántánok határszéleit rabiák és nem azt, hogy a Murántuli karántánokét, azok alatt pedig azon vendek értendők, a kik a honfoglalás idejében a Murán innen a mai Zalaés Vasvármegye Muramelléki vidékét lakták ; ez volt akkor a karinthiai (vend) herczegség Rába melléki határgrófsága, a mely délkelet felé egész Lindváig — ezt is beleértve — terjedett s az avarok is ezen területet is birták a vendekkel együtt. Hogy pedig Árpád vezér Lindvát s ezzel a vend vidéket el nem foglalta, a mely akkor egyházi tekintetből a passaui püspökség alatt állt, bizonyítja azon körülmény, hogy az általa elfoglalt uj haza határait a Kárpát-hegyláncz, délről az Al-Duna és Száva, nyugatról a Lapines és más kisebb folyamok képezték, a Lajtha hegységgel együtt. Itt tehát a Muráról, a mely ötszörte nagyobb, mint a Lapines, egy szó sincs, s igy az egészből az derül ki, hogy a Rába és Mura közötti rész, vagyis a mai Zala- és Vasvármegye nyugati része, a Vend-vidék nem tartozott, illetve nem kapcsoltatott az Árpád által elfoglalt uj hazához, ezt bizonyítja a passaui püspöknek a 900-ik év elején János pápához irt levele, melyben egy szóval se mondja azt, mintha a magyarok Pannoniában a salzburgi és passaui püspökségek részeit elfoglalták volna, hanem Lindvát a vend vidékkel s Horvát- és Szlavonországgal együtt I. vagyis Szent László Magyarország királya foglalta el s hódította meg s kapcsolta Magyarországhoz s 1092-ik évben a zágrábi püspökséget alapítván, az alsó-lendvai, bellatinczi, túrni-