Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Alsó-Lendva története. Dervarics Kálmántól

205 occidentalis a Rába es Dráva közt, melyen a Mura folyt keresztül. Ezen körerőd a Muraköz közepétől a Szala folyóig terjedett s magában foglalta Halicanumot, (Alsó-Lendva) Colonia novát (Nova), illetve az egész Göcsejt és a Vasvármegyei őrséget. Az avarok khagánja Baján volt, ettől nyerte nevét az ősrégi „Bajánháza" falu; — a murai közerődnek kánja Kandik avaralvezér volt, ennek köszöni nevét a Göcsejben lévő Kandikó-hegy s neve igen szomorú esemény emlékét őrzi. Nagy Károly császár az avarok hatalmát megtörvén, hogy az avarok földjét annál inkább biztositsa magának az avarok és vendek közé frankokat telepitett ; ekkor már a vendek a longobárdok által feldúlt Malicanum romjai közelében kiessé tették a vidéket, különösen hársfákat ültettek, a mely az ő pogány hit-elveik szerént szent fa. Alsó-Lendva régi vára. Ezen hársfák Halicanum (Alsó-Lendva) táján is egész ligeteket képeztek, sőt a Halicanum mellett folyó patak partjai is hársfákkal voltak szegélyezve, — ezen hely tehát a frankoknak megtetszvén, Halicanum romjain egy várost építettek s ennek a hársfa = linde és liget = au szavak értelméhez képest Lindau nevet adtak. Privina morva főnök a pogány vendek hittéritésével bízatott meg s megbízva volt a vendek által lakott területen templomok, egyházak építtetésével is, s 840 év táján Lindaun (Alsó-Lendva) is építtetett egyházat, s ezen egyháztól Lindaut elnevezték Lindauskivclic, hibásan LindolfskircJie néven, ez volt itt az első katholikus egyház Nagy Károly császárnak 814 évben történt halála után a frankuralom Lindau vidékén is hanyatlott, s helyébe a vend uralom