Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

A keszthelyi plébánia templom. Boncz Józseftől

178 Csúcsíves épületünk általános jellemzéseül azt mondhatjuk: hogy nemes egyszerűségében imposans hatású. A részletes díszítésekben ugyan nem gazdag, de magában az épülettestben a keresztény gondolat kimagaslóan nyilvánul; élettelen anyagában a művész szelleme él. El lehet mondani : hogy Keszthely dísze hazánk Balaton vidékének műkincse. De egyúttal történeti emléke is. Hatszázados múltjához az ország számos élő és kihalt családjának neve, a Ferencz és premontrei rendet érdeklő események, Keszthely fényes és szomorú napjainak emléke fűződnek. A templomot a vele kapcsolatban levő rendházzal együtt III. István nádor a saját költségén 1386-ban alapította a szent szűz tiszteletére. Az alapitónak sirja a templom szentélyében a főoltár előtt a két Festetics-féle sir között foglal helyet. Vörös márványból van. Feliratát csúcsíves betűkkel — maiusculák — alakított következő szöveg képezi : Hic est sepultura magnifici domini Stephani Vaivodae et Regni Palatini. Anno Domini M.CCCXCVII. (Ez a nagynevű István vajda és országnádor sirja. Az Ur 1397. évében.) A fölirat keretében paizson a keleti mesekörből kölcsönzött két egy kisebb és egy nagyobb sárkány alakot lehet látni. A sirlap domborműve az alapító czimerét ábrázolja. Mi mellett fényesen tanúskodik a szentélyboltozat első osztályának záróköve, melyen a sirlap czimerével azonos dombormű áll. Ugyanis az egyházi építészetben a zárókövek domborművei — mennyiben czimerek — az alapítók vagy donátorok czimerét ábrázolják. Ez a czimer, melyet eddig figyelemre alig méltattak, sőt lábbal tapodtak, van hivatva bővebb világot vetni III. István nádor családi nevére. A Ferenczrend az alapítás idejétől egész a török uralomnak hazánkra való kiterjedéseig az épületek békés birtokában volt. 1552-ben Ferdinánd parancsára a rendházat a templommal együtt védelmi helylyé alakították. Az erőddé alakított rendházban a Ferencziek a katonatisztekkel egy ideig együtt laktak. De később a beállott kellemetlenségek miatt házuk és templomukat elhag}'ták. Mikor azután a gazdátlanul maradt vagyont és épületeket a tisztek a maguk számára lefoglalták. A rend csak 1723-ban hosszas pörösködés után 120 év elteltével jutott vissza újra ősi jogos birtokába. Visszatérés után a rend az elhanyagolt templomot megujittatta, elrabolt arany és ezüst tárgyai helyett ujakat szerzett és a leégett rendházat felépíttette. 1788-ban József császár rendelete értelmében a Ferencziek keszthelyi rendháza végkép megszűnt. Vagyona és alapitványai részben a rendre visszaszálltak, részben a vallásalap javára lefoglaltattak. Mely tény egyeseknek vakmerőségre nyújtott tápot. Bizo-