Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Keszthely története. Bóry Imrétől
160 Lakói csakhamar fölismerték az istentől kezükbe adott kincseket és a szülőföld rögeihez csodás erővel ragaszkodó szeretet fáradságot nem ismerő munkásságával tették meg a haladás útját egész a jelenlegi színvonalig. Ez a fejlődés, ez a pezsgő élet és alkotásvágy a városnak emelkedést, jövőt biztosit. Keszthelynek semmiféle községi ingatlan nem jutott a birtoktagositás idejében. így aztán a haladásnak minden eszközét polgárainak áldozatkészségéből, a közös teherviselés egész súlyával lehetett csak megszereznie. Keszthely tehát nem léphetett a földmivelő városok sorába, hanem par excellence iparos és kereskedő várossá fejlődött. KesztFürdő-cpület Keszthelyen. helynek van 334 önálló iparosa és 40 kereskedője, a jelentéktelenebb kis üzleteket (melyek száma vagy 30) nem is számítva. Kereskedői minden tekintetben a kor színvonalán állanak. Kereskedelmünkön sokat lendített a déli vasúttal kapcsolatos vicinális vasutunk, de még hatalmasabb lendületet nyer előreláthatólag akkor, ha a tervbe vett vicinális vasúti szárnyvonalak Sümeg és különösen Tapolcza vidékével közvetlenebb összeköttetést hoznak létre. Van szép hírnévnek örvendő gazdasági tanintézete. József kir. herczeg ez év junius 4-én ittléte alkalmával elismeréssel nyilatkozott a keszthelyi intézetben végzett gazdatisztekről. Az intézet jelenleg az akadémiává fejlesztés stádiumában van ; pár év múlva uj palotában helyezkedik el.