Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Szigliget és Badacsony. Frisch Adéltól

SZIGLIGET ÉS BADACSONY. Irta: Frisch Adél. Édes hazánk egyik legszebb pontja Szigliget ; a Balatonnak félszigete, hol a házak nem egymás mellett, hanem egymás fölött hegyoldalon épülvék. Madártávlatból pompás kilátást nyújt. Hogy a törökök egykor ott tanyáztak, bizonyítja egy mecsetnek romja, mely megmeglehetős és jól megismerhető állapotban a falu végén a szőllőhegy tövében található. És hogy Szigligetben a legjobb bor terem, már t. i. hol a fiiloxera még nem pusztított, azt mondanom sem kell, de ha valaki nem hinné el, jöjjön oda és meggyőződik róla. Itt történt egyszer Deák Ferenczczel, midőn az öreg Putheány bárót meglátogatta, hogy egy földmívessel beszélgetésbe ereszkedvén, azt kérdezte tőle, vájjon jó termés lesz-e, mert bizony az újságok azt irják, hogy jó lesz. Úgy, felelt a paraszt, akkor csak arassanak az újságból az urak. Mert én meg a mondó vagyok, hogy az idén nem jó termés lesz. Ami Szigligetet még érdekessé teszi, az Badacsony félórai távolsága, hol a Balatont sokkal jobban frequentálják, mint itt, t. i. nemcsak bő halászat van, hanem a gőzhajó forgalmához szükséges kikötő is. A Balatonnal egyébként ugy vagyunk, mint a szerelemmel, olyan régi, olyan sokszor megénekelt és mégis örökké új marad. A szerelem közepett is megfeledkezünk minden bajról, bánatról, élve a jelennek, a boldogságnak, nem gondolva a veszélyre, melybe a szerelem sodorhat. A Balaton vizében is Frisch Adél.