Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
A nagy-kanizsai gymnasium története. Kalcsok Leótól
A NAGYKANIZSAI GYMNASIUM TÖRTÉNETE. Irta: Kalcsok Leo. Zala- és Somogymegyék megszabadultak a török uralom hosszú szenvedéseitől. A nép az idegen járom lerázása után anyagilag gyarapodott, de szellemi tekintetben majdnem egy egész századon keresztül minden a régi elhag\<atott állapotban maradt. Ezen szomorú állapoton segített Batthyány József kalocsai érsek, ki Nagy-Kanizsára gymnasium felállítását tervezte s e czélból 1763. évben összeköttetésbe lépett a kegyes tanítórend akkori főnökével Tapolcsányi Gergelylyel. A kegyesrend főnöke a következőkben állapodott meg az érsekkel : Batthyány Lajos gróf, Kanizsa földesura, az érsek atyja, tízezer váltó forint alapítványt tesz le. Ennek kamatjáért a rend magára vállalja, hogy a Nagy-Kanizsán felállítandó 5 osztályú nagy-gymnasiumot kellő számú tanerővel fogja ellátni. A nagy-gymnasium 3 grammatikai és 2 humanitási (költészeti és szónoklati) osztályból állott. Az alapítványhoz járult még 300 • ölnyi kert és hat szekér szénát termő rét, ez utóbbi Horvát-SzentMiklós határában. A nemes terv útjába Koller Ignácz veszprémi püspök akadályokat gördített, melynek következtében az intézet csak 2 év múlva nyílhatott meg. Az első igazgató Csonkái Jóh volt, ki praefectus néven az uj intézetet 7 évig vezette. A tanári kar az igazgatón kivül három személyből állott : Jaros László, költészet és szónoklat tanárából, — Franz Bertalan és Dományi Márk magisterekből. Ez utóbbiak a három alsó grammatikai osztály vezetői valának. A növendékek száma mindjárt az első évben annyira felemelkedett, hogy a tanári személyzetet egygyel szaporítani kellett. A tanintézet első vezetőinek nagy nélkülözésekkel kellett küzdeniök, de ennek daczára az intézet hirneve folyton emelkedett s az ifjúság serege szaporodott. 1770-ben szük anyagi körülmények miatt az előkészítő osztályt be kellett szüntetni. A szomorú anyagi helyzeten Mária Terézia segített, ki 1777-ben a tanulmányi alapból évenkint 300 forint segélydijat rendelt a szegény intézet számára. A növendékek száma 300—400 között hullámzott. II. József 1785-ben kelt tandij-rendelete a növenKalcsok Leo nagykanizsai gymn. tanár.
