Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Kisfaludy Sándor. Darnay Kálmántól

103 itt hagyott bennünket. Az ég elborult, a tenyérnyi hópelyhek a halotti tánczot járták a szél sivító zenéjére, már harmad napja feküdt ravatalán drága halot­tunk, nagy lelke régen elszállt az örök boldogság hónába, teste oszlásnak indult : a természet mégis daczolt, mintha nem is akarná a hideg földnek átszol­gáltatni azt, kit életében annyi szeretet vett körül, Mindenszen­tek napján végre az emberi erő legyőzte a természetet, száz lapátos ember csinált utat a hófuvatba és nyolez bival gáz­lót a sírhelyig; igy temették első hitvese Szegedy Rozália melle, hogy a túlvilágon is egye­sülhessen azzal, kit életében ra­jongó lelkének egész szerelmé­vel szeretett. . Szobám oldalfalait elfog­lalja a két nagy könyvszekrény, az ő egykori könyvtárával ; a nagy kétszárnyas ajtók telve az ő jegyzeteivel ; hogy a több ezer kötet könyv mindegyike megfordult kezében, bizonyítja az, hogy egyikbe beleirta nevét, másikba jegyzeteit. Végig lapo­zom negyven évről szóló napló­szerü jegyzeteit, melyek a ka­landariumok üres lapjaira van­nak irva, melyekbe nem csak a költő, hanem a szorgalmas gazda is bele jegyezte éleményeit. így kerül néha egy lapra a tudo­mányos akadémia felállításának plánuma, a helyesírás szabályai, Petrarca verseinek idézetei, a legprózaibb dolgokkal, hogy a szekfü tehén megborjazott, vagy a Pista kocsis beszegődött. Kö­tetekre mennek legszebb alko­Kisfaludy Sándor sirja Sümegen. tásainak eredeti kéziratai, a „Kesergő szerelem" a regék, drámai műveinek töredékei és kisebb költeményei és egész gyűjteményt Szegedy Róza sirja Sümegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom