Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 2. A tihanyi bencés apátság
adományait és Egyedről. 1 ® Egyeddel III. Béla idejében találkozunk 1184ben, amikor a király esztergomi udvarnokai azt vitatták, hogy a tihanyi apátság 10 urkutai szolgája őközülük szakadt-e el. 71 Egy 1093-as oklevélen ugyan feltűnik még egy bizonyos Kozma apát neve is. 72 Ez az oklevél azonban hamis. 73 így a következő biztosan ismert apát (a későbbi pannonhalmi apát) Uros (v. Oros) volt, aki még tihanyi apátsága alatt megkérte II. Andrást, hogy újítsa meg I. András király alapítólevelét, és írassa össze egyháza népeinek, jobbágyainak, udvarnokainak, összes úrbéres embereinek nevét, szabadságait, köteles és szokásos szolgálatait. Mire azonban ez az összeírás megtörtént, (1211-ben) ő már négy éve pannonhalmi apát volt. Ez a nagy tihanyi összeírás az alapító király és a herceg adományain túl felsorol még 24 birtokot: a zalai Arácstól Badacsonyig 14-et, Veszprém megyében és Somogyban négyet-négyet, az alsó Tiszánál kettőt. Ebben körülbelül megkétszereződött a birtokállomány az alapítás korához képest. 74 Oros apát távozásától a tatárjárásig csupán egy hiteles apát nevét ismerjük, Lőrinc apátét, akinek neve egy eddig ismeretlen privilégiális oklevél átírásában maradt fenn 1228-as dátummal. 75 Lőrinc apát ezután már nem sokáig tölthette be az apáti széket, mert 1232 után egy bizonyos „T. apát"tal találkozunk, akinek „neve" többször is előfordul okleveleken. 76 A tatárjárás előtti időszakban történt, hogy II. András keresztes hadjáratot vezetve a Szentföldre pénz hiányában a tihanyi egyházból elvitt egy drágakövekkel és gemmákkal díszített arany serleget. 77 Ezért a monostornak 1000 darab kősót adományozott. Ezt az adományát a király a beregi egyezmény után, 1233 második felében megújította. E függőpecsétes oklevele szerint 1000 darab kősóból 500-at a tihanyiak elhasználhatnak, a többit a sótisztek a beregi egyezségben megállapított két határidőn belül vissza fogják váltani. Mégpedig úgy, hogy száz kősóért egy márkát fizetnek. 78 A tatárjárás valószínűleg nem sok kárt okozott a tihanyi apátságnak, mert a következő évben már 17 márkáért tudott földet és szőlőket vásárolni. A földvásárló apát Icsk (v. Ichk) lehetett, aki 1244-ben konventjével kiadta a legrégibb eredetiben fennmaradt tihanyi hiteleshelyi oklevelet. 79 Pál apátsága idején 1262-ből megtudjuk, hogy a tihanyi apátság oklevéllel rendelkezik arra nézve, hogy exemptus, azaz csak az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik, s az ő zsinataira járnak, a veszprémi püspök zsinatán így nem kötelesek megjelenni. Ugyanis amikor 1262. máj. 8-án a tihanyi apát megjelent a veszprémi püspök zsinatán, felhasználta az alkalmat, hogy nyomatékosan hangsúlyozza monostora ezen kiváltságát. 80 A krizmát, a szent olajat, a templom-, oltár-, és papszenteléseket azonban a tihanyi apátnak - IV. Kelemen pápa 1267-es rendelete értelmében 81 - a veszprémi püspöktől kellett kérnie, kivéve, ha a Szentszék erre külön kiváltságot nem adott. Ugyanezen rendelet biztosítja a monostornak a püspökkel szemben 21
