Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A zalavári bencés apátság

boltozását csak all. század végétől tudták megoldani. Bencés bazilikák építőanyaga általában kő volt, s csak annak hiányában használtak téglát.

24 1. A zalavári bencés apátság Zalavár a Zala folyó és a Balaton közti mocsaras szigeten, a Balatontól nyugatra fekvő település. Az itt alapított bencés apátság a Zala megyei bencés rendházak közül a legnagyobb, legbefolyásosabb, és legönálóbb apátság volt. Története valamennyi zalai kolostorénál régebbre nyúlik vissza. Zalavár első fénykora ugyanis a 9. századra esett, amikor Mosaburg (Mosapurc) néven a frankoknak alávetett hűbéres szláv hercegek, Pribina majd Kocel székhelye volt. Ebben a században alapítottak itt először egy Szent Adorján tiszteletére szentelt templomot. A templom lokalizálása, azonosítása sokáig foglalkoztatta a régészeket. Az 1980-as évek táján azonban Cs. Sós Ágnes egy Karoling-kori templom alapjait találta, amelynek feltárását Szőke Béla Miklós fejezte be. Az ásatások felszínre hoztak a vársziget közepén egy nagy méretű, félköríves apszissal záródó, háromhajós templomot. Ezen templomról méretei és egykori díszes kivitelezése miatt - Szőke Béla Miklós -joggal feltételezi, hogy azonos azzal a „fehér könyv-ben"

25 is említett, Liupram salzburgi érsek által emeltetett kőbazilikával, amelyben Szent Adorján ereklyéit őrizték.

26 A templom belső felépítését és díszítését a Velence környéki 11. századi templomok mintájára kell elképzelnünk.

27 Ezzel mintegy megcáfolódott az a több évtizedes vélemény, amely a Szent Adorján templomot a Récéskút sziget szintén 9. századi, három hajós kőbazilikájával azonosította.

28 A 16. századi vár lokalizálása az ásatási eredmények alapján (Cs. Sós, 1976.) 12