Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

IV. A muraszemenyi ferences kolostor és az újudvari keresztes konvent az Árpád-kori Zala megyében - 2. Az újudvari keresztes vagy johannita konvent

A 12-13. századi gazdasági élet fellendülése magával hozta az írásbeliség térhódítását. Mindezek a tényezők automatikusan egy új hiteleshely létrehozását segítették. Az egyre fejlődő Újudvar közvetlen kapcsolatban volt Fehérvárral, amely könnyen gyakorolt rá hatást. Valószínű az is, hogy a fehérvári konvent írni tudó papjai közül költöztek le néhányan Újudvarra, s hozták létre a hiteles helyet. A hiteleshely létrejöttét a kevés számú oklevélkiadó hely is motiválta.

292 A meglévő hiteles helyek is inkább a megye É-i részén helyezkedtek el. Ezért a déli részen szükség volt egy új oklevélkiadó helyre. Ezt a hiányt pótolta Újudvar. Egy 1352-es oklevél segítségével, - amelyben András fia Péter 3 telket adott el Kanizsai Jánosnak - hozzávetőlegesen rekonstruálható a konvent hatásköre. A települések zöme Zala megyében található, néhány pedig (a középkori) Somogyban.

293 Az 1193-as említés után először csak 1236-ban tűnik fel Újudvar neve oklevélben: Kázmér veszprémi püspök ítéletlevelében. Mégpedig ilyen alakban: „terram villae novae curiae Cruciferorum Domus Hospitalis..."

294 Ebből azonban még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ekkor már hiteleshely működött itt. Sőt, az ispotályos ház meglétét sem bizonyítja az elnevezés, hiszen a rendet magát jelölték ilyen névvel. A villa jelen esetben a praedium központját jelentette. 56