Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

IV. A muraszemenyi ferences kolostor és az újudvari keresztes konvent az Árpád-kori Zala megyében - 2. Az újudvari keresztes vagy johannita konvent

2. Az új udvari keresztes vagy johannita konvent A lovagrendeket, ezeket a félig szerzetesi, félig katonai testületeket a kereszteshadjáratok hívták életre. Közülük a johanniták, a templomosok és a keresztes lovagok játszottak jelentős szerepet a középkori Európa és Közelkelet történetében. E lovagrendek Krisztus katonáinak tekintették magukat, hiszen eredeti feladatuk az iszlámtól visszahódított Szentföld fegyveres védelme, az odavezető szárazföldi és tengeri utak biztosítása, zarándokházak és kórházak (ispotályok) fenntartása volt. E rendek közül a johanniták voltak azok, akik hazánk történetében is jelentős szerepet játszottak.

275 A johanniták rendje a Szenföldön beteg zarándokokat ápoló közösségként keletkezett, és 1120-ban alakult át lovagrenddé. Felépítés, és hierarchia szempontjából a szerzetesrendekhez hasonlított. Tagjai engedelmességet, szegénységet és nőtlenséget fogadtak. A johanniták megtelepedése Magyarországon II. Géza király uralkodása alatt történt. Legfontosabb konventjeiket Székesfehérvárott és Esztergomban hozták létre. Megerősödésüket elősegítette a III. Istvántól elnyert mentesítés a vám és egyéb szolgáltatások alól. IV. Adorján pápa idejében (1154-1159) közvetlenül a Szentszék joghatósága alá kerültek. Igazi megerősödésük azonban III. Béla idejére esik.

276 Jelentős adományokat kaptak II. András és IV. Béla királytól is. Legnagyobb uradalmaik a Dunántúlon, Szlavóniában és a dalmát tengerparton voltak.

277 Kedveltségükhöz nagyban hozzájárult a királyi seregben és a határvédelemben játszott fontos szerepük.

278 Nem beszélve hiteleshelyi és szociális (kórházi, vendégházi) tevékenységük társadalmi hasznosságáról. II. András keresztes hadjárata folytán a johanniták politikai szerepe megnövekedett, s ugrásszerűen megnőtt az önálló házainak, konventjeinek száma is. A király trónralépése előtt kb. 9 házuk állt már hazánkban. Uralkodása végére ez a szám 19-re emelkedett. Ekkor fejlődött önálló konventté többek között az új udvari alapítás is Zala megyében.

279 Sokáig problémát okozott az újudvari konvent lokalizálása, ugyanis a történelmi Zala megyében két ilyen nevű helység is létezett. Az egyik Csáktornyától északra, a másik Kanizsa fölött. Ma már az újudvari keresztes rendházat a Kanizsától nem messze északra fekvő Újudvarhoz kötik.

280 Titulusa, mint az elnevezés is mutatja Keresztelő Szent János, vagy ahogyan Rupp Jakab említi: „Keresztelő Szent János Jeruzsálemi Lovagrendé Társháza".

281 Alapítójának a neve és az alapítás ideje ismeretlen, csupán az bizonyos, hogy a 12. század végén vagy a 13. század elején hozták létre. Takács Imre szerint 1193-ban már létezett és a székesfehérvári johannita kolostornak volt 54