Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

Jegyzetek

Jegyzetek 1 Török, 2002. 89. p.; és Magyar legendárium. Ford. Tormay Cecília. Bp., 1931. 2 Fügedi, 1981.59. p. 3 Fügedi, 1981. 59. p. 4 Ilyen esetben azonban királyi engedélyt kellett szereznie, hogy a nemzetségi szolidaritás és öröklés elveit megkerülhesse. A királyi engedély legfontosabb célja éppen az volt, hogy az alapítót és alapítványát a rokonsággal szemben megvédje. Fügedi, 1991. 43. p.; és Kovács - Legeza, 2002. 19. p. 5 Kovács - Legeza, 2002. 19. p. 6 Csóka J., 1969. 433. p. 7 Kovács - Legeza, 2002. 20. p. 8 Például a bencéseknél Pannonhalma közvetlenül a Szentszék irányítása alatt állt. 9 Csóka J., 1969. 433. p. 10 Csóka J., 1969. 433. p. 11 Kovács - Legeza, 2002. 20. p. 12 Uralkodóink gyakorlata szerint azonban a királyi alapítású monostorok kegyuraságát - néhány kivételes esettől eltekintve - nem adományozták el. Sokkal gyakrabban fordult elő, hogy magánalapítású monostorok jutottak a királyi kegyuraság alá, akkor, amikor egyes monostorral rendelkező nemzetségek kihaltak, vagy törvényes ítélettel vagyonukat vesztették. Ilyen estekben monostoraik kegyurasága éppúgy a királyra háramlott, mint ahogyan egyéb birtokaik is a kincstárra szálltak. Csóka J., 1969. 433-434. p. 13 Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban, 970-1900. Bp., 1985. Az 1929-es kiadás reprintje. 83-84. p. 14 Levárdy Ferenc - Szlaterics Gyula: Műemlékek és műemlékvédelem Zala megyében, Nagykanizsa, 1972. 340. p. 15 Holub, 1929. 343. p. 16 Exemptiot azonban - mint arról már a kegyuraság tárgyalásnál szó volt - csak a királyi alapítású apátságok élveztek. 17 Holub, 1929. 333. p. 18 CDU. 392. p. 19 CD II. 416. p. amelyben III. Ince az esztergomi érseknek a királyi apátságok és prépostságok fölött egyházhatósági jogait megerősíti.; és CD II. 420. p. 20 Csóka J., 1969. 431. p. 21 CD VI. 1.350. p. 22 Kristó, 1994. 96. p.; de ugyanezt fogadja el Fügedi Erik is (Fügedi, 1981. 60. p.) 23 Ilyen kivételek pl. a pannonhalmi, a pécsváradi a tihanyi és a zalavári apátsági templomok, amelyek 3 hajósak voltak, és talán nem véletlen, hogy valamennyi királyi alapítás! 24 Csóka J., 1969. 392-393. p. 25 „A bajorok és karantánok megtérése" című egyházi vitairat, amelyet 1871 táján 83