Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

VI. A felsőőrsi ágostonos rendi prépostság

VI. A felsőőrsi ágostonos rendi prépostság Balatonalmádi és Paloznak között, a Balaton mellett feküdt az Örsi nevű királyi föld, amely már a 13. században 3 részre vált: a mai Alsó- és Felső Őrsre valamint Lovasra.

392 A falut először 1116-1131 között említik írott források, amikor a veszprémi püspökség jut itt birtokhoz. Már a korai időktől fogva a Rátót nemzetség különböző ágai (Örsi, Miske Csapi, Ányos stb.) birtokolták.

393 E nemzetség későbbi Őrsinek nevezett ága alapította itt a 13. század első felében (1230 körül) a Mária Magdolnának szentelt világi prépostságot és templomát.

394 Más vélemények szerint azonban a 12. század végén építették, hiszen 1226-1244 között a már álló templom egyik oltárának

395 felszenteléséről tudunk. Első prépostjának neve azonban csak 1249ből ismert, de már 1257-ben találunk mellette miséző papot. A templomot valószínűleg családi temetkezőhelynek szánták.

396 A felsőőrsi prépostságról ma már tudjuk, hogy nem sorolható a szerzetesrendházak közé, mivel azonban sokáig tartotta magát ez a nézet, ezért kell néhány szót szólni róla. A korábbi feltételezésekkel ellentétben tehát a felsőőrsi prépostság soha nem volt szerzetesrend kezén, nem volt szerzetes prépostság. Kezdettől fogva világi papok - egy prépost, esetleg 1-2 kanonok birtokolták.

397 Ennek egyik fő bizonyítéka, - amellett, hogy a felsőőrsi prépost rendszerint veszprémi kanonok is volt

398 - hogy a templom főbejárata felett található kőből faragott portálé középen egy püspöksüveges alakot ábrázol, amint baljában pásztorbotot tart, jobbjával pedig áldást oszt.

399 A prépost látta el a település plébánosi teendőit. A templom építéstörténeti kutatását Lux Géza kezdte meg 1944-ben, de ez a háború miatt abbamaradt. Ekkor tárták fel a szentély három ablakát és az oldalhajók 3 pár ikerablakát. A templom egykori képét és építéstörténetét végül az 1962-1963. évi kutatás tisztázta.

400 Ekkor megállapították, hogy a templomnak valószínűleg 3 építési periódusa volt. Az első - 12. század végi periódusban épült templom szinte nyom nélkül eltűnt. Ezt követően a 13. század első felében történt a templom mai alaprajzi formájának kialakítása. Végül az 1737-es restaurálás a hajó boltozására, a kórusra, és a mellékhajók boltozatainak, íveinek kialakítására szorítkozott, és tovább alakították a torony emelet szintjét is.

401 A ma látható templom háromhajós, keletéit épület. Középső hajója és patkóívű szentélye között szentélynégyzettel és ennek két oldalán egy-egy sekrestyével. A középhajó nyugati végében egy négyzetes torony látható, amelynek 3. emelete nyolcszög alaprajzú. A tetején barokk sisak. A nyugati 77