Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében - 1. A tálodi pálos kolostor

Rómerhez hasonlóan a szintén múlt századi kutató Ádám Iván is megtekintette a kolostor maradványait. Ők még jóval többet láttak a kolostor és a templom épületéből, mint a 20. század második felének kutatói. Rómer a romokról, - amik feltehetően a templom nyugati homlokzatából maradtak fenn - leírást is készített. Ekkor még megvolt a bejárat kőkerete. Több mint két évtizeddel később Ádám Iván pedig nemcsak leírást készített a romokról, hanem fölvette az egykori kolostor fő méreteit is.

337 Alaprajza szerint a kolostor nagyjából négyzetes formában épült, mintegy 36 x 32 méteres területen állt. Maga a templom hossza 25 m lehetett. A kolostorhoz tartozott még egy kőfallal körülvett vízgyűjtő medence. A medence a kőfallal körülvett kolostorudvar északnyugati sarkában állt, közel a kolostor a három épületszárnyának maradványaihoz.

338 Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

339 Ádám Iván után csaknem 80 év kellett ahhoz, hogy ismét egy Árpád-kori műemlékeket kutató szakember jusson el a tálodi kolostor romjaihoz. Eri István régész azonban nem kezdhetett feltárómunkába, csak a látottakat összegezhette. Eri István 1969-es leírása szerint az egykori kolostor épületet teljesen ellepte a burjánzó növényzet. A templomnak is csupán a nyugati homlokzata maradt fenn, amelyen a bejárat helyén kitöredezett nyílás tátongott. A tálodi pálos kolostor alaprajza (Guzsik - Fehérváry, 1980.) 64