Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 7. A murakeresztúri bencés apátság
Összegezve: Bár egy egyházi alapítás - monostor vagy csak egy templom - 11. századi létezését a Hahóti Kódex kora /feltéve, ha elfogadjuk, hogy Hahóton íródott/ és a régészeti ásatások eredménye is bizonyítja, a Szent László-féle alapítás a korábban felsorolt okok miatt nem valószínű, de bizonytalan az is, hogy az apátságot a Hahót nembeli I. Arnold ispán alapította volna 1234-ben. Elképzelhető, hogy csupán a monostor újjáépítésével kapcsolatos újraalapításról volt szó. Ezt bizonyítja, hogy az 1993-as ásatásokkor all. századi részletek mellett 13. századi maradványokat is találtak. 195 A hahóti apátság hiteleshelyi tevékenységére nincsenek adatok. Sem az Árpád-korból, sem a későbbi századokból nem maradtak fenn hiteleshelyi oklevelei. Ennek többek között az lehetett az oka, hogy a környezetében számos olyan hiteleshely létezett (Zalavár, Csatár, Kapornak és a johannita Újudvar), amely eleget tett a lakosság ilyen jellegű igényeinek. 196 7. A murakeresztúri bencés apátság Szólni kell még egy valószínűleg Árpád-kori Zala megyei apátságról, amelyet Murakeresztúron alapítottak. Murakeresztúr Zala megyében, a Mura folyó mellett, Kanizsától délre fekvő település. Kezdetben Keresztúr néven fordul elő, majd megkülönböztetésként a Vértesben lévő, hasonló nevű kolostortól, a 14. századtól „Mura mellett fekvő Keresztúr" („de iuxtafluvium Mura") néven kezdik említeni. 197 A murakeresztúri Szent Kereszt apátságot az ismert okleveles adatok alapján napjainkig 14. századi alapításnak tartotta a történettudomány. A Murakeresztúri, vagy másnéven Mura menti Szent Kereszt apátságot ezen a néven említő 14. század előtti oklevél máig sem ismert. Találkozunk azonban egy 123l-es említéssel, amely egy bizonyos kanizsai Szent Kereszt templomról (ecclesia) 19 * szól, sőt, egy 125l-es oklevél határozottan apátságról (monasterium) beszél. 199 Vándor László Kanizsa város történetének kutatása során figyelt fel többek között ezekre az okleveles említésekre, amelyeket korábban - nyilván a „kanizsai" jelző miatt - senki sem hozott kapcsolatba a murakeresztúri bencés apátsággal. Az okleveleket és Kanizsa város történetét összevetve érdekes következtetést vont le, amely nemcsak Kanizsa történetét érinti, hanem sokkal inkább a murakeresztúri apátság alapítási idejére vonatkozóan nyújt értékes, új információt. Az 123l-es említésről ezt mondja: „Ez az adat nem vonatkoztatható Nagykanizsa város előzményére, mert ennek területén ilyen titulusú templom nem volt." 200 1251-ben újra találkozunk ezzel a kanizsai Szent Kereszt templommal, de már mint monostorral és annak apátjával. Ekkor Tamás „Abbas Monasterii Sancte Crucis de Kanisa" a Hahót nemzetségbeli Ponich (Panyit) comessel egyezkedik egy Rakacia nevű település ügyében. 201 40
