Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 6. A hahóti bencés apátság

Karácsonyi János így ír a monostor alapításáról: A Hahót nemzetség már nagyon korán, még 1234. előtt három ágra szakad: I. Arnold, II. Búzád és II. Hahót ágakra. Birtokaikon is megosztoztak. A három ág tagjainak utolsó együttes cselekedete a hahóti monostor javadalmazása volt 1234-ben.

177 Ugyanezen évben a Hahót nemzetség tagjai megjelentek II. András előtt, és oklevélben megerősíttették vele az új adományokat. Ebből az oklevélből kiderül, hogy e monostor épületeit egyedül I. Arnold emelte, s a javadalom fő részét is ő adta.

178 A monostor kegyurasága ezért csupán I. Arnold ágát illette meg, a másik két ág tagjai azonban temetkezőhelyet nyertek benne. Ekként a hahóti monostor tulajdonképpen nem volt közös nemzetségi monostor, hanem csak közös nemzetségi temetkezőhely. Ez sem maradt sokáig, mert mind a Búzád, mind a Hahót ág alapított a maga számára külön monostort.

179 Az alapítóitól kapott birtokok közül a legjelentősebbek Rajkon, Ungon, Barnakon, Henyén és Hahóton voltak, illetve megkapta a monostor a pölöskei szigetet is.

180 Mivel a pölöskei sziget az apátságé volt, s későbbi híradás szerint a hahóti monostort pölöskei néven is emlegették, nem feltűnő, hogy 1234-ben Domonkos, mint pölöskei perjel végeztetett kegyurait érdeklő oklevél átíratást.

181 Valószínűleg ez az azonosság vezetett később olyan tévedésekhez, hogy Pázmány Péter és nyomában mások is a Pölöske mellett fekvő Hahótnak bencés apátságát domonkosrendi apácazárdának tekintették. Míg mások magára Pölöskére helyeztek domonkos apácakolostort.

182 A 13. század eseményeit 1270-ig homály fedi. Ekkor azonban fontos esemény történt: V. István király Arnold ispánnak hűtlenségbe esett fiát, Miklóst

183 megfosztotta birtokaitól, a hahóti apátság kegyuraságától s ezt Panyitnak adta.

184 A kegyuraságot azonban Panyit - mivel maga is a Hahót nemzetség tagja volt - V. István halála után visszaadta Miklósnak. 1330 körül Valter somogyvári apát megintette Keled fiait, Arnoldot és Mihályt, hogy ne háborgassák a hahóti, másként piliskei monostort, melyet Szent László király alapított. Figyelmeztetése jogosságát azzal indokolta, hogy Hahótot Szent László Somogyvár fennhatósága alá rendelte.

185 Ezen oklevél szerint tehát a hahóti monostort Szent László alapította. Ha ezt elfogadjuk, akkor az apátság feltehetően csak később, valamikor a 12. században került a Hahót nemzetség kegyurasága alá. Figyelembe kell azonban venni, hogy az oklevélben nem monostor, hanem „...ecclesiam nostram beaté Margarethe circa Plyzkam" szerepel. Márpedig a korabeli évkönyvek, krónikák a bencés és ciszterci monostorok esetében mindig a monasíerium szót használják, és csak később, a koldulórendeknél jelenik meg az ecclesia kolostor és monostor értelemben.

186 Másrészt ez az oklevél kétségtelenül hamis, és bizonyára abból a célból íródott, hogy a Hahót nembeli Keled fiait visszariassza a monostor foszto38