Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 5. A kapornaki bencés apátság

Fényes Elek Magyarország geographiai szótárában egy régi omladozott kolostort említ.

151 Mára néhány apró emléken, pl., egy faragott kövön, és plébánia falában levő domborművön kívül semmi sem maradt az apátságból. 5. A kapomaki bencés apátság A zalai Nagykapornak Zalavártól É-Ny-ra, Egerszegtől D-K-re helyezkedik el. Itt a középkorban szintén bencés szerzetesek éltek. Ennek a rendháznak a története ugyan nem nyúlik vissza olyan régre, mint a zalavárié, vagy a tihanyié de így is a legkorábbi apátságok között tartják számon. A kapomaki apátságot a 12. században alapították az Isteni Üdvözítő tiszteletére. Az építés idejére több építészeti jellegzetesség utal: például az épület főapszisának ma is látható lábazata, a tornyon található ikerablakok formái és a - Rómer Flóris és Bogyay Tamás által egyaránt megfigyelt kőfaragó jelek. Ez utóbbiakat ugyanis a 12. század közepétől alkalmazták.

152 Az apátság első ismert kegyura, és valószínűleg alapítója is, Kadar nembeli György volt. A kapomaki apátság ennél fogva nem királyi, hanem magánalapítású monostor volt. Györgyről a kegyuraság fiára, Mártonra szállott. Mártonnak nem lévén utódai a Kadar nemzetség kihalt, s a kegyúri jog a királyra, III. Bélára szállt át. Az uralkodó ezt a jogot a Kőszegiek egy ősének, a Héder nembeli Wolfer fiának, Bencnek adta.

153 Mivel Bene fiait, Mihályt és Henriket - akik gyermekkorukban külföldön éltek - Fábián és Bene kegyúri jogukban háborgatták, sőt abból azokat ki akarták forgatni, II. András király a nagy Wolfer unokái és utódaik részére 1212-ben okirattal biztosította a kegyuraságot. Ez az első oklevél, amely a kapomaki apátság alapítására utal.

154 Egy másik oklevél szintén 12. századi alapításra utal. Ez egy II. Géza idejében kelt kiváltságlevél, amelyet 1237-ben említ a budai káptalan, amikor átírja a kapomaki egyház Lánc nevű birtokáról Dénes nádor azon rendeletét, amelyben a nádor ezt a birtokrészt a kapomaki egyháznak ítélte oda.

155 Dénes nádor - egyébként keltezetlen - oklevelének megerősítését 1237-ben az tette szükségessé, hogy e birtok körül viszály támadt, melyet Simon, veszprémi kanonok és rokonsága okozott azzal, hogy elfoglalta a kapomaki apátság Lánc birtokát. Ezért a konvent és patrónusai panaszt emeltek ellenük, bizonyítékul Géza király oklevelét hozták fel, amely szerint az említett hely Kapornak birtokát képezi.

156 A per az apátság javára dőlt el.

157 Mindezeket összevetve a kapomaki apátság alapításának II. Géza uralkodása idején, 1150. körül kellett történnie. 33