Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 3. Az almádi bencés apátság

szólta, hogy a háborús időkben az apátság oly keserves sorsra jutott, hogy szerzetesei megélni sem tudnak. Ezért kijelentette, hogy az apátság veszprém megyei Pezeyben lévő birtokát el akarja adni. Az eladásba az apátság kegyurai és Péter veszprémi püspök is beleegyeztek. így a peszei (pöszei) jószágot 6 márkáért Mihály veszprémi kanonoknak eladták.

118 A birtok árát a szerzetesek ellátására, a szegények segítésére és a monostor kijavítására fordították.

119 Mivel a szegénység az egész vidéket sújtotta, és Konrád apát idejében (12931296) a monostor kegyurai is pénzszűkébe jutottak, ezért 1296-ban Konrád beleegyezésével egy apátsági földet eladtak. A szegénység és a rendezetlen viszonyok nagy kárára voltak az apátságnak; nem egészen félszázad alatt hatszor változott az apátság vezetése.

120 A 15. és a 16. század folyamán rablások, fosztogatások és nemtörődömség révén az apátság helyzete tovább rosszabbodott. 1508-ban kiküldött apáti vizitátorok is zilált anyagi körülmények között találták az apátságot. A mohácsi csatavesztés után még egy ideig fennállott, majd - a faluval együtt - folyamatosan elnéptelenedett.

121 Később beleolvadt a mai Monostorapáti határába.

122 Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában Monostorapáti közepén egy puszta kolostort és egy szentegyházat említ. A 20. század elején a kolostorból csupán egy 5,5 m-es fal állt, és a templomból sem maradt fenn semmi.

123 Az 196l-es törmelékeltakarításkor az 1,5-2 m magas törmelék alatt jelentős magasságú, összefüggő falmaradványokat találtak. A tisztítás során egy kisebb méretű, négyzetes alaprajzú épületlezárás maradványait tárták fel. A falak anyaga csaknem teljesen bazalt, kisebb részben tégla. Ez a kőanyag egyébként jellemző ennek a térségnek a műemlékeire.

124 Az almádi bencés apátság temploma valószínűleg a dunántúli nemzetségi monostortemplomok (Ják, Lébény stb.) mintájára épült. Tehát három hajós, három egy vonalban elhelyezkedett félköríves apszissal záródó, bazilikás elrendezésű templom volt, kettős nyugati torony párral és belül a tornyok között elhelyezett kegyúri karzattal.

125 A 1249-től azonban már nemcsak birtokügyletei, hanem hiteleshelyi tevékenysége is hírt ad a monostorról. Ugyanis ezen a címen kiadott iratával ekkor találkozunk először Miklós apátsága, és Dénes fia Bánd, valamint ennek testvérei, Dénes és Miske kegyurasága alatt.

126 A 13. század derekáig ez az egy eredeti oklevele maradt fenn az almádi monostornak. Ez az egyik kegyúr jogi aktusát foglalta írásba. Testvérei jelenlétében és az almádi apát egyetértésével Dénes fia Miske felszabadította az osztozás során neki jutott három libertinust a Balaton-felvidéki Kál faluban fekvő 10 hold földjükkel és szőlőjükkel együtt.

127 28