Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után

1868-ban „Sélley László és több Tófei, hencsei Gutorföldi birtokos - a'határukon keresztül vonuló Cserta sánczának megásathatása végett küldöttséget kérnek kirendelem. - A'kérvény folytán a'Tófei, Gutorföldi, Ortaházi és több községek határán keresztül vonuló Cserta sánczának megásathatása végett Csutor Imre 2~

od alispán úr elnöklete alatt Marton Pál Skublics István bizottmányi tag urak és a'megyei mérnökből álló küldöttség rendeltetik ki. Miről Csutor Imre 2-od alispán úr a 'kérvény kiadásával ugy a 'küldöttség többi tagjai is ezen végzés közlésével, kézbesítésével értesíttetni rendeltetnek. "

44 A XIX. század második felének gazdasági fejlődése jó hatással volt a lakosság létszámának növekedésére is. 1880-ban Gutorföldén 642 fő élt.

45 A község életében nagy változást jelentett, hogy 1890-ben megépült a Celldömölk-Zalaegerszeg-Csáktornya vasútvonal. A vasút építői, hogy a töltéshez ne messziről kelljen a földet szállítani, ezért a mai vasútállomás és a Gutorföldét-Náprádfával összekötő út, Berekpatakon épített hídja közt, a Berek-patakot a jelenlegi vasút mellé terelték, azzal, hogy az új mederből kikerülő földből építették a töltést. Az első állomásfőnök egy magyarul törve beszélő cseh vasutas volt. Az állomás neve - mivel akkor a Gutorfölde és Szentkozmadombja közti határvonal a Berek patak volt, így az állomás szentkozmadombjai területre esett - Szentkozmadombja lett. (Ez a név csak kb. 10 évig volt érvényben.) A vasútállomás épülete napjainkban 37