Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)
Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története
Lajos követte, majd Bedő József lett a vb-elnök. 30 Személyével hosszú időre stabilizálódott ez a poszt, ugyanis ezt követően csak 1972-ben következett be változás. Ekkor Bedő József áthelyezésével, a megüresedett tanácselnöki széket Szenté Lajos foglalta el. Gutorfölde utolsó tanácselnöke 1984-től Hathalmi Sándor volt, aki az 1990-es önkormányzati választásokkal köszönt el. Náprádfán 1950-1963 között a következő személyek töltötték be a vbelnöki tisztet; Tuboly Ferenc: 1950-1951, Pál Lajos: 1951-1953, Nagy Gyula: 1953-1956, Nagy Ferenc: 1957-1958, Mándli István: 1958-1959, Simonyai Elemér: 1960-1961, Horváth Ferenc: 1961-1963. 31 1990-ben Gutorfölde első polgármesterének Káli Kálmánt választották meg. 1991. augusztus 14-én bekövetkezett halála miatt időközi polgármester választást tartottak, amelyet Dr. Tóth Ottó nyert meg. 32 1994-ben Nyakas Istvánt választották meg polgármesternek, az alpolgármester Mihálka Kálmán lett. 33 Az 1998-as és 2002-es polgármester-választásokon szintén Nyakas István nyert, előbbin a szavazatok 87 százalékát, utóbbin valamennyit megszerezve. 34 A XX. század során a község politikai vezető testülete és egyszemélyes vezetője mellett, a közigazgatási vezetőnek sem kis befolyása és szerepe volt az ügyek menetében. A jegyző, körjegyzőség esetén - mint itt is - körjegyző, illetve a tanácskorszakban a vb-titkár alapvetően a testületek által meghozott döntések törvényességéért, és azok végrehajtásáért felelt, irányítva egyúttal a hivatali apparátust. Gutorfölde 1907-ig a Tárnok-Orokláni (Zalatárnok) körjegyzőség kötelékébe tartozott, a körjegyző Beznicza Péter volt. 35 1907. március l-jén megalakult a Gutorföldei Körjegyzőség, amelynek első körjegyzője Veszprémi Gyula lett. A körjegyzőségbe Csertalakos, Náprádfa és Szentpéterfölde tartozott. Veszprémi Gyula 1926-ban halt meg, csaknem húsz esztendeig szolgálva a fenti településeket. Ezután egy rövid időre Vucsák János, majd Simonffy János lett ugyancsak majdnem két évtizedre a körjegyző. 36 A háború után Simonffyt már a legelső pillanattól kezdve elkezdték vegzálni az új rendszert képviselő novai járási rendőrkapitányság politikai osztálya részéről. 1945 novemberében népellenes cselekedetek vádjával le is tartóztatták, helyettesítésére Modrovits Tibor segédjegyzőt, illetve az ortaházi körjegyzőt rendelték ki ideiglenesen. 37 Simonffyt elítélni nem tudták, viszont internálták és 1946-ban fegyelmit rendeltek el ellene, minek utána felfüggesztették állásából. 38 Pár hónappal később, mint helyettes körjegyző, Káli Mihály intézte a hivatal ügyeit. 39 1949-ben már Nóvák Ferenc volt a körjegyző, míg a tanácsrendszer bevezetésével a vb-titkár vette át ezt a feladatot. 40 Gutorföldén Jónás Károly volt az első vb-titkár 1950-1956 között, akit Bedő József követett, 1960-ig töltve be ezt a funkciót, míg vb-elnökké nem választották. Az ő helyére Salamon József került, akit 1981-ben váltott Nagy Sándor. 98