Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)
Molnár László: Élet a török után - Görbő
1767-ben az urbáriális összeírások kapcsán azért említik az egykori falu nevét, mert a birtokos Mátay család itt és Rádiháza pusztán ad legeltetési lehetőséget gutorföldei jobbágyainak, mivel Gutorföldén kevés a legelő. 104 Ez az adat azt bizonyítja, hogy a birtok a Mátay család kezén maradt. Ezt az 1777-es kilencpontos kérdőíven is megerősítik vallomásukban a jobbágyok. 105 Görbő A ma Rádiházától északra található Görbőpuszta a középkorban önálló település volt. Első ismert említése késői, csak 1430-ban szerepel először oklevélben, amikor Zsigmond király Eördögh Miklós érdemeit és vitézségét tekintetbe véve, az annak ősei által bírt Peleske várát, s az ahhoz tartozó falvakat neki visszaadja. Az oklevél Pozsonyban kelt, 1430. február 14-én. A többi falu neve mellett Görbő is szerepel Kerbew alakban. 106 Következő említésével, több mint egy évszázad elteltével találkozunk 1548ban, a Magyar Országos Levéltár tizedlajstromain Náprádfa, Erdőfalva és Velencze községek nevei mellett. Ekkor a négy településen 9 porta, 5 puszta telek 10 szegény, adó alól felmentett és 1 egy allodiális birtok található. 107 Egy év múlva, 1549-ben a Gutorföldét is birtokló Kaczorok egyik tagját Erdély Gáspár Németújvár várnagyát és feleségét, néhai Kaczor András lányát a Zalavári hiteleshely beiktatta több Zala megyei birtokba, köztük Kisgörbő birtokába is. 108 A birtokba kerüléssel azonban nem mindenki értett egyet, mert 1550-ben Hosszútóti László, Bezerédi György, Sytkei Mihály, Mihályi Csáky István és Mihályházai Hetkey János felesége: Orsolya a néhai Kaczorlaki Kaczor Péternek a Zala megyei Kacorlak, Dúsnak, Pölöskefő, Hahót, Szerdahely, Desicz, Sziget, Manta, Berzence, Gutorfölde, Kissziget és Kisgörbő Kyskewrbew falvakban lévő birtokai miatt Szecsödi Thorrody Györgyöt és fiát, Istvánt és Erdély Gáspárt és fiát, Jánost idéztették. A Thorrodiak birtokosok voltak fenti birtokokon. 109 Az 1552-es tizedösszeírásban szintén a följebb említett falvak társaságában találjuk. 110 1553-ban Görbő Náprádfával együtt Oláh Miklós esztergomi érsek nővérének fia, Chazar Miklós és Paryth János, Újlaki Ferenc egri püspök titkára birtokába kerül. 111 1554-ben Erdewgh Mátyás lánya, Szecsödi Kosár Mihály felesége a testvéreitől követeli az atyai javakból - köztük Görbő - a leányágat illető részt. 112 1564-ben a korábban említett három faluval együtt az Eördögh család négy tagja birtokolja. 113 54
